Nem féltek attól, hogy a szüleitek megöregednek?

Eddig nem tűnt fel igazán az idő múlása, de mióta egyetemre mentem és elköltöztem, sokkal kevesebbet járok már haza. Most távol voltam másfél hónapig, és így kicsit jobban észrevettem, hogy a szüleim lassan megöregednek. A nagyszüleimen, akiket egyébként is ritkábban látok, még szembetűnőbb a változás. A sírás fojtogat valahányszor utazom vissza az egyetemre, hogy eljöhet az idő, amikor elveszítem őket. Főleg a nagyszülők esetében, ott hamarabb is, mert mindketten 80 felett vannak. Tudom, ezzel nem lehet mit kezdeni, de most úgy igazán megcsapott a valóság szele. Hogy lehet erre kevesebbet gondolni, vagy hogy lehet ezt feldolgozni? Ti nem szoktatok emiatt szorongani?