Eddig nem tűnt fel igazán az idő múlása, de mióta egyetemre mentem és elköltöztem, sokkal kevesebbet járok már haza. Most távol voltam másfél hónapig, és így kicsit jobban észrevettem, hogy a szüleim lassan megöregednek. A nagyszüleimen, akiket egyébként is ritkábban látok, még szembetűnőbb a változás. A sírás fojtogat valahányszor utazom vissza az egyetemre, hogy eljöhet az idő, amikor elveszítem őket. Főleg a nagyszülők esetében, ott hamarabb is, mert mindketten 80 felett vannak. Tudom, ezzel nem lehet mit kezdeni, de most úgy igazán megcsapott a valóság szele. Hogy lehet erre kevesebbet gondolni, vagy hogy lehet ezt feldolgozni? Ti nem szoktatok emiatt szorongani?
Én nem. Cukorbeteg vagyok, magas vérnyomással, tuti hamarabb elpatkolok, mint a szüleim. a nagyszüleim meg már nem élnek.
2022. márc. 13. 19:01
Hasznos számodra ez a válasz?
2/14 anonim válasza:
Nem félek mert már megöregedtek. Nem kicsit, nagyon.
2022. márc. 13. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
3/14 anonim válasza:
Nekem is mostanában kezd tudatosulni. Én mondjuk idősebb vagyok nálad, már gyerekem és férjem van, külön élünk hármasban, de sokat találkozunk, talán ezért nem vert fejbe eddig a valóság.
Vagy mert mióta anya vagyok, erősebben kötődöm a családhoz úgy általában. Szóval igen, félek hogy mikor és legfőképpen hogyan fognak leépülni, majd elmenni. Nagyon szeretném ha látnák felnőni a fiamat.
2022. márc. 13. 19:14
Hasznos számodra ez a válasz?
4/14 anonim válasza:
tudom, hogy eljön az idő, az élet rendje, fura lesz nagyon, de most ha sírsz rajta, akkor is el fog jönni
2022. márc. 13. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
5/14 anonim válasza:
Én is féltem régen ettől.Gondoltam erre sokszor és bekövetkezett már régen.
Szörnyű volt de sajnos ilyen szr az élet.Ez az élet rendje duma pedig nem vigasztal egyáltalán de már beletörődtem viszont mikor eszembe jutnak úgy mélyebben akkor nagyon rosszul esik.Mindig eszemben és a szívemben vannak de vannak érzékenyebb napjaim mikor állati rossz.
2022. márc. 13. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
6/14 anonim válasza:
De, eléggé, pláne hogy a 40es éveikben voltak, amikor bevállaltak.
Szar érzés.
2022. márc. 13. 19:42
Hasznos számodra ez a válasz?
7/14 anonim válasza:
#5:
Márpedig sajnos muszáj elfogadni, hogy senki sem él örökké.
2022. márc. 13. 19:51
Hasznos számodra ez a válasz?
8/14 anonim válasza:
Kicsit, részben, igen.
2022. márc. 13. 22:55
Hasznos számodra ez a válasz?
9/14 anonim válasza:
Szoktam gondolkodni rajta, főleg, hogy havi szinten sem találkozunk. Mamáimon is látom meg a szüleimen is. Álmomban is elő szokott jönni. Próbálok figyelni arra, hogy amíg itt vannak, beszélgessünk, keressük egymást, hogyha már nem így lesz, ne bánjak meg fel nem vett telefonokat, megválaszolatlan üzenetet. Valahogy meg kell vele békélni, mert elkerülhetetlen.
2022. márc. 17. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
10/14 anonim válasza:
A rosszhír az, hogy előbb-utóbb mindenki megöregszik. És ők a szerencsésebbek.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: