Tényleg mindenki max 20 éves korában elköltözött otthonról?

Mi kb 25 evesen koltoztunk ossze a parommal. Addig egyetemre jartunk.

Aztan 29 szakitottunk. Hazakoltoztem.

Akkorriban megszaladt a ló anyagilag, ugyhogy 30 evesen tudtam venni sajat kecót es felujitani.

Elköltöztem 20 évesen, de csak azért mert nem volt külön szobám és már nagyon szerettem volna önálló életet élni.

Ebból kifolyólag évekig ilyen nyomor szinten éltünk, lakhatás és alapkaják felemésztette minden bevételünket.

Jaja, és mindenkinek milliós fizuja van.

Ha összeköltözöl valakivel akkor amúgy műkő a dolog, önerőből kevésbé.

20 évesen költöztem el, akkor kezdtem az egyetemet és koliba. Ott ismerkedtem meg a későbbi menyasszonyommal, össze költöztünk egy szobába (amikor a szobatársa kiköltözött, egy papír kitöltése volt és én mentem a helyére). Egy évvel később a párom nem kapott kollégiumot, de egyetem alatt mindketten dolgoztunk, úgyhogy együtt mentünk albérletbe (21 elmúltak ekkor). Háromnegyed évvel később lakást vettünk, még nem voltam 22. Ebben szüleim segítettek, mert gyakornoki fizetésre nem kaptunk volna hitelt és ők vették fel. Mi fizetjük, már ki tudtuk őket váltani, de nélkülük nem sikerült volna.

Annyi kiegészítés, hogy ez Miskolc és 10 millió volt egy 2 szobás panellakás amikor vettük.

Régen is ugyanez volt, prioritás kérdése. Aki gondol egy kicsit is a jövőjére az egy átlagos bér mellett nem tud egyből lelépni, akinek meg csak annyi a fontos, hogy elkezdje a saját életét az még 40 évesen is csak albérletről álmodozhat. (biztos van az a helyzet amikor otthon élni a szülőkkel tarthatatlan de remélem nem túl gyakori eset ez)

Szerintem sokkal jobb még otthon boldogítani az ősöket és félre rakni minden hónapban 100 ezret mint ugyanezt kiadni albérletre meg rezsire.