Csak én gondolkodom néha ilyesmiken?
Nagyon nagyon örülök azoknak a körülményeknek, amiben élek, mert nagyon-nagyon sok embernek nem adatik meg, hogy mondhatni gondtalanul élte meg a gyermekkort és a felnőtt élete sem rossz.
Dolgozok, némi félretett pénzem is van, viszont nekem is vannak vágyaim, én is szoktam ábrándozni. Nagyon szeretem az autókat például s ha meglátok egy igazán mutatós Mercedest tegyük fel, akkor kicsit elgondolkodok, hogy nekem nem valószínű, hogy lesz 20 ezer euróm, amit nyugodt szívvel elköltenék egy autóra...
Szóval jó nekem így, elégedett vagyok, csak néha eszembe ötlik ilyesmi is.
Nektek nincsenek ilyen gondolataitok?
Hát,nem utállak,egészséges mértékben irigyellek.
El tudnám fogadni,amit az első soraidban írtál.
Jó körülmények,meg ilyen nyalánkságok,jó kis luxus.
Ahhoz képest,nekem luxusként érződne egy jó darabig,mire megszoknám,hogy nem halálraítélt vagyok ebben a szr országban szr emberek között...
Szr alatt azt értem,hogy még nálam is szrabbak,az ország nem igazán sok tükröt gyárt/importál,nem véletlen...
Ifjabb koromban én is ilyeneken filóztam.
Mára már mindenem meg van, mert tettem érte.
(Természetesen Merci is áll a garázsban.)
Ifjabb koromban kalandos életem volt. Fel sem tudnám sorolni, hány féle kocsim volt Ladától Ferrariig.
Ma már beérem egy Kiával, s örülök a nyugalomnak.
Nekem akkor lenne egy Mercim, ha a másikat eladnám.
De eszemben sincs.
:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!