Gyerekesnek érzem magam kicsit, pedig fel kéne nőni, mit tehetnék?

Sziasztok!

Azért annyira nem rossz a helyzet, de nagyon úgy érzem mostanság, hogy lehetnék komolyabb is, picit kiszakadhatnék a gyerekkori énemből.

Gimibe járok még, de azért 17 évesen már nem gyerek az ember. Mégis én vagyok, aki képes fél tanórákat végig nevetgélni, folyton izeg-mozog stb.

Barátnőim mondják, hogy ez csak a személyiségem, ilyen vagyok de nem tudom hogy így van e.

Folyton valami megerősítésre van szükségem, egyedül teljesen elveszett vagyok. Legyen ez barátok, tanárok vagy szüleim, de ha nem mondják hogy igen jó, persze csináld, egyedül nem tudok normálisan dönteni. Persze van amiben igen, de már pár tanárok megjegyezte, hogy túl sokat aggódom és szorongok kis feladatokon és ha problémám van nyugodtan szóljak. De igazából annyi, hogy mindig várok arra hogy kijavítsanak, azt mondják jól csinálok valamit stb.

Szerintem ha egyedül lennék képes vagyok egésznap hülyeségeken elütni az időt.

Van hogy a barátaimmal sincs kedvem találkozni mert félek hogy itthon kéne lennem, pedig anyukám se bánja ha elmegyek valahova, plusz itthon se csinálok értelmesebb dolgot.

Valaki érzett hasonlót? Hogyan tudnék elszakadni ezektől és önállóbbnak érezni magam?