Miért erőlteti mindenki interneten a hanghívásos kommunikációt?

"aki azért akar inkább hangban dumálni, hogy ha vele kommunikálnak, akkor csak is vele kommunikáljanak, inkább ő az önző és a kisajátító."

Így van, de van, akinek erre meg van az oka és a joga. Barát/barátnő, szülő, rokon, főnök, stb.

Vannak olyan viszonyok, amikben nem nagyon van beleszólásod, illetve nem mindig éri meg a vitát, amit kiváltasz vele. Ilyenkor elfogadod, hogy ők így döntöttek és beletörődsz.

Másokkal már inkább tudsz és érdemes is lehet tenni róla/ellene. Pl. szabhatsz előre adott kereteket: "fél órám van rád, aztán mással kell beszélnem".

Munkahelyen pl. látszódhat közös naptárban, hogy van-e meetinged, hívásod, illetve főnök, de akár még kolléga is megkérdőjelezheti, hogy milyen döntéseket hozol, de ha ügyesen csinálod, azért meg lehet indokolni.

Sok munkahelyen különösen szeretik diktálni a szabályokat, mert ők úgy szokták, nekik úgy kényelmes, szerintük úgy kell. Pláne sok helyen eleve allergiásak a távmunkára, home office-ra, képtelenek elképzelni, hogy akkor is dolgozol, ha nem fogják a kezed a villanypóráz túlvégén. Részben erről szólnak a semmit mondó, elhúzódó meetingek is.

Sokszor viszont rajtad is múlik, hogyan alakulnak a dolgok és nagyon sok múlik azon, hogy mennyire asszertíven kommunikálod a saját igényeidet. Mások mindig nekik kedvezően próbálják alakítani a dolgokat. Ha te nem jelzed, hogy máshogyan szeretnéd csinálni, akkor az lesz, amit ők akarnak - és nem feltétlenül mindig azért lesz úgy, mert ők rád erőltettek bármit. Ha te elfogadod, hogy máshogy legyen, mint neked jó és nem is jelzed, hogy mást szeretnél, akkor másnak esélye sincs úgy alakítani a dolgokat, hogy neked kedvezzen.

Egy csomó embert ismerek, akik egyetértően bólogatnak mindenre, amit mások mondanak nekik, aztán a hátuk mögött puffognak rajta, hogy miért így kell csinálni, de soha egyszer sem jelzik a másiknak, hogy ők máshogyan szeretnék. Lehet, hogy a másik pont azért javasolja a telefont, mert ezt tartja udvariasnak veled szemben. (Ez persze találgatás, hiszen nem ismerem a te helyzeteidet, csak egy újabb olyan lehetőséget próbálok felvetni, amire nem biztos, hogy gondolsz.)

Neked minimum jelezned kell, hogy neked így nem megfelelő, csináljátok máshogyan. Néha csak jelezni nem elég, időnként kimondottan ragaszkodni kell hozzá. Máskor meg akár harcolni is érte.

Én pl. rendszeresen megmondom, hogy nincs nálam toll, küldjék át a linket. (Akkor is, ha van nálam toll.) Mindig megmondom, hogy amit megbeszéltünk, arról küldjenek egy emlékeztetőt írásban, hogy biztos minden adat stimmeljen, nehogy rosszul emlékezzek. Innentől őket teszem érdekeltté benne, hogy átküldjék. Sőt sok esetben rögtön a beszélgetés után írok is egy emailt róla, hogy ne felejtsék el, hogy nekik van tennivalójuk írásban...

A legtöbb esetben eleve azzal kezdem a telefonálást, hogy megkérdezem, mi a téma, elkezdenek belemenni, én pedig megszakítom és elmondom, hogy most sajnos nem tudok érdemben mélyebben belemenni a válaszba, de küldjék át a kérdést emailben és amint tudok, válaszolni fogok. Ilyenkor még 2x bepróbálkoznak, hogy de még ez, meg de még az is. Én pedig megkérem őket, hogy ezek nagyon fontos felvetések, ezeket is írják bele a levélbe és majd ezekre is válaszolok. Ebből általában megértik, hogy nem akarom telefonon folytatni és letesszük. Egy idő után meg eleve leszoknak róla, hogy felhívjanak, mert rájönnek egy idő után, hogy úgyis az lesz belőle, hogy levelet kell írniuk - ha meg még tapasztalják is, hogy emailben működik a kommunikáció, telefonon meg nem, akkor pláne rászoknak, hogy azt használják. Erre még szövegben rá is tudsz erősíteni.

Ha ismerős hív, akkor vagy felveszem és megmondom szóban, vagy eleve inkább kinyomom és megírom neki, hogy bocs, most nem tudok beszélni, de írásban tudok válaszolni.

Ismerek olyat, akinek még az aláírásában és névjegyén is rajta van, hogy elsődleges kommunikációs forma email, telefonon csak sürgős esetben keressék, de már olyan üzenetrögzítő szövegel is találkoztam, hogy ne hagyjanak hang üzenetet, mert nem fogják meghallgatni, erre a címre írhatnak levelet. (Vagy eleve nem is ad meg telefonszámot.)

Olyat is hallottam már, hogy valaki egyszerűen kiírta az irodája ajtajára, hogy du. 2 előtt nem fogad hívásokat, mert ő így osztja be a munkaidejét. Persze munkahelyen az ilyen döntések nagyban függnek a főnököktől, kollégáktól és az elvárt, elvárható munkarendtől is. De ezeket is lehet alakítani, ha kellően ügyesen csinálod. A lényeg a kommunikáció, hogy megértesd velük és elfogadják. Néha nem elég annyi, hogy így praktikus neked. Általában érdemesebb onnan megközelíteni a kommunikációt, hogy ők mit akarnak elérni és azt megértetni velük, hogy amit ők szeretnének, az miért fog hamarabb megvalósulni a te módszereddel, mint az övékkel - pl. mert amit szóban megbeszéltek, azt elfelejted, amit írásban küldenek az tényleg meg is lesz, stb...

"azon megy a hiszti, hogy csámcsogás vagy WC hangok vannak a vonal végén".

Egyrészt pontosan erre találták fel a mikrofon némítás lehetőségét, amit ma már minden telefon és VOIP app tud.

Másrészt meg attól függ, mennyire vagy hajlandó beleállni ebbe a nem akarok telefonálni álláspontba. Ha neked annyira fontos az időd, meg a határaid, akkor annak üzenet értéke van, hogy te közben wc-zel, meg ilyenek. Ő ragaszkodott a telefonáláshoz. Ha elfogadta volna, hogy írásban folytassátok, akkor nem kéne hallgatnia. Ezt akár ki is mondhatod és nagyobb eséllyel fog leszokni a telefonálásról - persze, ha a főnököd, akkor lehet, hogy inkább tőled válik meg, mint a saját szokásaitól ugyebár...

"Munkában egyébként valóban nincs mit tenni."

Dehogynem. A kollégákat és főnököket is lehet és kell is nevelni. Mivel a munkahelynek de facto föléd rendelt viszonya van, meg általában mások által szabott szabályai, amik alakításába neked nem biztos, hogy akarnak beleszólást adni, de ettől még lehet és kell is hatni ezekre a rendszerekre is. Sőt adott esetben akár totál át is lehet alakítani cégek működését, csak ügyesen és okosan kell csinálni.

"erre találták fel a mikrofon némítás" - "Akkor azt sem hallja, amit én mondok."

Tanuld meg okosan használni. A wc/kaja nem állandóan hangos/hallatszik. Olyankor beszélj, amikor nincs wc/kaja zaj, akkor némíts, amikor zaj van.

"Ha jelzem, jön a sértődés, bűntudatkeltés, stb..."

Tanulj meg kommunikálni. Egyrészt a sértődés, bűntudat keltés is egyfajta kommunikációs és érdek érvényesítési módszer, másrészt ezeket is lehet ügyesen és okosan kezelni. Olvass utána az asszertív kommunikációnak!

"nem vagyok hajlandó eféle kommunikációkban részt venni"

Épp ezért érdemes az asszertív kommunikációt alaposabban megismerni.

"Ha nem tudnék kommunikálni, az azt jelentené, hogy nem tudnám kezelni a helyzetet."

Attól, hogy tudsz kommunikálni, még lehet rajta fejleszteni.

Szerintem eléggé lemaradtál, a mai trendek teljesen mást mutatnak. Az emberek egyre kevesebbet gépelnek, pötyögnek, egyre inkább a diktálás, hangvezérlés és hang alapú kommunikáció felé tolódik minden, mert sokkal kevesebb figyelmet igényel, mint a szöveges kommunikáció.

Videók és írott szövegek helyett is egyre népszerűbbek a podcastok, mert nem kell figyelni a képernyőre, bármi mást csinálhatnak közben. Egyre többen még a videókat is úgy "nézik", hogy zsebre teszik a telefont, vagy leteszik valahol és a lakás totál másik feléből csak hallgatják, amiről szó van.

Nem véletlenül egyre több a Home Pod, Alexa, Siri, stb. eszköz a lakásokban, amikkel hangvezérléssel adhatsz utasítást és kaphatsz azonnal választ keresésekre, kérdésekre, jóval azelőtt, hogy elővennéd a telefont, vagy odaülnél egy számítógép elé.

Értem, hogy neked a gép előtt ülve egyszerűbb és kényelmesebb a gépelés, ahogy nekem is. De másnak máshol, máshogyan meg más kényelmes. Attól, hogy te így állsz dolgokhoz, más még nem fog feltétlenül. Vagy sikerül összehangolnotok a szokásaitokat, vagy nem. De nincs olyan, hogy ez vagy az az univerzális igazság. Mindenki máshonnan közelít és mindenki a saját kényelmét nézi első sorban.

Pl. vásárlás, vezetés, séta, kutyasétáltatás, teregetés, egyéb tevékenységek közben bárki simán tud telefonálni.

Van olyan, aki elkezd virágokat locsolni, vagy takarítani, ha jön egy hosszabb hívása, mert ilyen tennivaló úgyis mindig van egy lakásban. De olyat is ismerek, aki megbeszéli, hogy folytassuk egy fél óra múlva, mert akkor kocsiban lesz és úton valahova egyszerűbb telefonálni.