Jó/segítő hatással miért lenne a depresszióra, az (élet)kedvtelenségre a (például akár csak amatőr, vagy netalán vérbeli) színjátszás? Cikk lent!

Tehát akkor ez erősen egyénfüggő?

Lehet ami színjátszás X-nek segített az Y-nak nem biztos, hogy fog, hogy örömét is leli majd ebben?

Most arra gondolok ezalatt, hogy ha valaki örömet talál a gyermekekben, és elmegy, elvégzi az óvodapedagógus képzést valamely egyetemen, akkor ott oldódni fog (valamely mértékben legalábbis) az esetleges depressziója?

Mert emberek között van (mégha kisemberek is - plusz ugye a pedagógus gárda) és mert erre is azt mondják: nem csak aktív, de pluszban kreatív is?

Értem.

...ez meglehetősen keménynek hangzik. Olyan súlyos lelki teher, hogy képtelen figyelni a tananyaga, ami előtte hever. Inkább bele sem merek gondolni mi járhat (ahelyett) egy ilyen ember fejében olykor...