Halasztani az államvizsgát?
Az államvizsga után fixen célom az, hogy fél évig nem fogok dolgozni, hanem itthon maradok és megpróbálom helyrehozni az egészségemet, valamint mentálisan is javítani magamon. Ezen időszak alatt állást sem fogok keresni.
Megéri egy fél évvel halasztani az államvizsgát ilyen esetben?
Előnyök:
- Lesz egy motiváló eszköz arra vonatkozóan, hogy ne felejtsek olyan sokat és tanuljak a következő félévben is
- Aktuális marad a tudásom
- Még alaposabban fel tudok készülni
Hátrányok:
- Nem kell vele már foglalkozni és emiatt kevesebb stressz
Tudom, hogy nem vagyok a szorgalom mintaképe, ezért is hangzik jó dolognak, hogy megmarad azért egy kötelezettség, amit teljesítenem kell. Ezáltal az önfejlesztésem nem tud a szakmai tudásom kárára menni.
Amit még megjegyeznék, hogy most is simán át tudnék menni az államvizsgán, 4-es vagy 5-ös eredménnyel. Így nem az a helyzet, hogy nem tudok felkészülni és megbuknék.
Szerintem se halaszd az államvizsgát, főleg akkor ne, ha a nyelvvizsgád is megvan (tehát ha minden más követelményt teljesítettél ahhoz, hogy megkapd a a végzettséget igazoló papírt).
Rám legalábbis ez nagyon nagy nyomást rakna, hogy magamat kell pátyolgatnom, mintha valami "anyámasszony katonája" lennék akkor, ha van egy konkrét akadály, egy kézzelfogható próbatétel, amit meg az életben való hosszútávú boldogulásomhoz teljesíteni kellene.
Egyedül akkor fordítanám meg a sorrendet, ha valami életmentő műtétről lenne szó (mondjuk valami rákbetegségnél), amit ha mondjuk megcsinálnak most, akkor még élhetek sokáig, de ha már mondjuk fél év múlva, akkor cseszhetem a diplomámat, mert megyek a koporsóba. (Egyes betegségek korai szakaszban elcsípve jól kezelhetők, később meg már végzetessé fajulhatnak.)
Ilyen esetben és csakis ilyen halasztanék (de csak azért, hogy magamra és az egészségemre összpontosíthassak 100%-ig), minden más esetben nekiállnék gőzerővel tanulni, letenném a vizsgát, aztán 2022. június végétől már azt csinálok, amit akarok, papírral a kezemben. (Mármint, hogy én ezt tenném a helyedben. Ha én lennék a te helyedben.)
5.vagyok.
Anyukám példáját tudnám még idehozni, felemlegetni.
Annó a gimnáziumi iskolapadból kilépve (1976-ban) nem vették fel Szegedre, egyetemre. Elment dolgozni, évek múlva vették fel a főiskolára.
Végül a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején szánta rá magát (valamelyest kényszerből, ez volt a fizetésemelés akkori feltétele) újra a tanulásra, immár másoddiplomaként. (Az első diplomáját végül még a 80-as években szerezte.)
Korai 50-esként is jóval nehezebben élte meg a tanulást, mint ha huszonévesként, vagy akár 30-asként (nem, nem telefonszolgáltatóra gondolok :D ) csinálta volna végig.
Én végignyomtam a 20-as éveimben a sulit, szereztem 3 diplomát, jövőre leszek 40, ha valami úgy hozná, biztosan tudom magamról, hogy nagyon nehezen venném rá magam újra a tanulásra, és sokkal több energiámba telne.
Köszönöm szépen mindenkinek!
Valóban jobb lesz most letudni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!