Mit csináljak, ha túl érzékeny vagyok, és mindenkit megsajnálok?

Kicsit megpróbálom kifejteni, hogy mire gondolok😊 Szóval, az a “problémám”, hogy rettentően érzékeny vagyok, és nagyon meg tudom sajnálni azokat az embereket, akiket valamilyen balszerencse ér, még ha nem is ismerem őket. Tudom, ez valamilyen szinten mindenkiben benne van, de nálam már kezd túlzássá válni. Ha például tanúja leszek annak, hogy valakivel udvariatlanabbak akár boltban, akár máshol, rögtön megsajnálom, és képes vagyok egész nap azon gondolkodni, hogy őt ez hogyan érinthette, túltette-e már magát rajta. Vagy ha valaki elesik előttem, miután segítek neki, megint csak azon gondolkodom utána minimum egy napig, hogy jól van-e, nem-e sérült meg jobban. Mikor a netre felkerül egy felvétel, ahol valaki vét egy véletlen bakit a például a közúton, mindig elszomorodok a kommentek láttán, hogy annyian bántják, annak ellenére, hogy nekem is okoztak már balesetet vezetés közben. Akkor is csak azzal voltam elfoglalva, hogy a vétkező fél nem-e sérült meg, és utána is rengeteget gondoltam rá, egyáltalán nem éreztem dühöt, inkább aggodalmat egy teljesen idegen ember felé.

De a szorosabb kapcsolataimban is ugyanilyen vagyok, túl gondoskodó.

Ha valaki bunkó velem, akkor mindig arra gondolok, hogy biztos rossz napja van, biztos stresszes az élete/munkája, lehet hogy őt is valaki bántja stb, és ahelyett, hogy haragudnék rá, ilyeneken gondolkozom, és képes vagyok még elsírni is magamat, hátha én csináltam valamit rosszul.

Mikor régen a suliban atrocitások értek, akkor is rögtön a harag helyett szomorúságot éreztem a másik felé, hogy mi lehet az oka a gonoszkodásoknak, vagy esetleg nem-e velem van a baj.

Most biztosan sokan fogják azt írni, hogy biztos nem csinálok semmit, és azért van időm ilyeneken gondolkodni, de igazából már 2 éve dolgozom, és jövőre már egy másik városba is lesz lehetőségem elköltözni, ahova egyetemre is be tudok iratkozni. Sajnos a szüleim anno nem támogatták azt a szakot, ahova menni szeretnék, ezért is dolgozom most. Szóval amúgy elég tevékeny vagyok napközben is, de ezek sokszor motoszkálnak a fejemben, és most kezdem már tényleg betegesnek érezni ezt😅

Tudom, ez most ilyen kicsi, jelentéktelen dolognak tűnhet mások problémáihoz képest, de viszonylag sok energiát felemészt ez az egész.

Valaki tudna valami tippet adni? Nagyon szépen köszönöm, és hálás vagyok érte!🥰

Bocsánat, ha néhol csapongó, és túl hosszú az irományom, de jól esett kiírni egy kicsit magamból.

21/L