Nyaralni vagy hotelbe sosem járó emberekkel mi a “baj” ?

Én sosem járok nyaralni, mert a szüleim nem szeretnek nyaralni. Sajnos amíg nem vagyok felnőtt és nincs keresetem, addig esélytelen, hogy eljutok valahova külföldre vagy belföldre.

Nagyon unalmas így egy nyár, nehezen bírom igazából. Anyagilag bőven megengedhetnénk magunknak, de a szüleim nagyon otthonülős fajták. Utálják a tömeget, a kockázatos szituációkat, szóval esélytelen egy nyaralás. 16/L

Mi (párommal) elvétve szoktunk járni nyaralni, mondjuk 2 évente egyszer, de fölösleges pénzkidobásnak tekintem. Eleve bennem van egyfajta szorongás, hogy elmegyünk nyaralni és ott a legjobb esetben is maximum ugyanolyan jól érezhetem magamat, mint itthon, amikor kikapcsolódok, de annál jobban nem, ÉS ha nem érzem jól magamat a nyaraláson, az jobban fáj, ugyanis a nyaralásnak a jókedvről és kikapcsolódásról kell hogy szóljon.

Aztán második lépcsőfokként nem élem meg jól, hogy a túristákat írtózatosan lehúzzák pénzzel, én meg az a fajta ember vagyok, aki állandóan kalkulál, hogy min lehet spórolni, mi az a dolog, ami ár-érték arányban kiemelkedő a többi dologhoz képest. A nyaralás már eleve kényelmi és szórakoztatási szolgáltatások együttese, szóval nem, abban nem igazán lehet spórolni, csak választani lehet a nagyon nagy lehúzás és a kevésbé nagy lehúzás között.

Harmadik lépcsőfokként pedig az ismeretlent sem szeretem megélni. Ha egy új helyre megyünk, az egy ismeretlen rész számomra és szinte az összes állati ösztönöm beriaszt, hogy "ez egy új hely, nem tudod, hogy biztonságba vagy-e, álljál mindig készenlétben". Erről nem tehetek, de ez is egyfajta stresszfaktor nekem, ami picit belerondít az áhítatott nyaralásba.

Szóval én ezek miatt nem "szeretek" nyaralni menni. Sokkal jobban szeretem, ha itthon (szülővárosomban) nyugisan begurítunk hétvégén barátokkal pár sört, párommal elmegyünk sétálni a helyi erdőbe vagy parkokba, kikapcsolódásként itt vannak gyógyvízek, élményfürdők, stb. Ezekért a dolgokért nem mennék több száz kilómétert állandóan. Ha a tájakat nézzük, igen, arra vevő lennék, viszont azt meg anyagilag nem engedhetjük meg magunknak.

30/F

Mi nem járunk nyaralni, nem is hiányzik.Egyrészt azért nem, mert nekünk a nyaralás nem pihentető, hanem irritáló pénzkidobás.Utálunk pakolni, szervezkedni, hosszan utazni a-ból b-be.Nekünk ez nem pihentető, inkább kimerítő.

Nem azt mondom, 1-2 helyet szívesen megnéznénk, csak oda a repjegy nem áll meg két főnek 1M alatt.Mi nem vagyunk azok az emberek, akik akárhova elmennek, csak elmondhassák magukról, hogy ők bezzeg mennek.

A másik dolog, meg hogy háziállataink vannak, akikről nincs ki gondoskodjon, ha napokra, hetekre itt hagyjuk őket.Magunkkal vinni nem lehet őket, azt nem tűrik.Még akkor emiatt is aggódni kéne, hogy velük mi lesz.

Pluszban még a munkánkba is olyan az időbeosztás, hogy nem mehetünk el több napra.

1-2 napos programokra megyünk ide-oda, de az szerintem nem nyaralás.

El kellene végre fogadni, hogy nem mindenki egyforma. Nem mindenkinek ugyanaz a szórakozás, jó. Én például autista vagyok és a hideg is kiráz már a gondolattól is, hogy mondjuk egy tengerparton vagy múzeumba együtt legyek annyi idegennel. Egy fesztivál egyenesen elképzelhetetlen a számomra. Túl hangos és fényes. Itthon is első dolgom behúzni a sötétítőt, hogy ne süssön be a nap az ablakon. Engem nem pihentet, hanem lemerít, ha emberek között kell lennem.

Lenne pénzem elutazni ide-oda, de inkább arra költöm, amit szeretek : veszek egy jó könyvet az engem érdeklő témában és falom az információt. Amit tanultam, azt pedig megosztom olyan emberekkel, akik vevők rá. Ebből adódik, hogy nem barátkozok akárkivel, csak aki hasonló érdeklődési körű. Engem nem kell sajnálni, én így vagyok boldog. Inkább azokat kell sajnálni, akik ráérnek mások életével foglalkozni, kritizálni azokat, akik nem úgy élnek, ahogy neki tetszik. Nekem az is elég, ha egy jó minőségű úti filmet megnézek. Azt legalább ki tudom kapcsolni, ha besokallok. Ami engem érdekel látványosság, az sok más embert is, így szinte lehetetlen akkor menni, amikor nincs tömeg. A sötétet és hideget szeretem. Legszívesebben télig ki sem mozdulnék az utcára.