Ez féreg viselkedés? Hogyan tudnám ezt a mintát letenni és egyáltalán miért vehettem fel?
Észrevettem magamon hogyha valamilyen atrocitás ér (hálistennek eddig csak szóbeli), akkor akár igazam van, akár nincs, hajlamos vagyok védekezés miatt játszani az áldozatot, a gyengét. Általában konszenzusra akarok jutni a vitás féllel, de ha ez nem megy akkor jön a “szegény én” meg hogy agresszívan bizonygatom hogy én milyen szerencsétlen vagyok és nekem milyen rossz meg gyenge vagyok és egyébként is mások bezzeg…
Suliban is mindig én voltam a tanárok kedvence meg az árulkodós. Valami történt velem akkor rögtön szaladtam a tanáriba.
Életben nem igazán vagyok önálló. Férfiak előtt hajlamos vagyok arra hogyha valamiért szól és nem igazán normális akkor hangsúlyozzam a női mivoltomat meg a tisztelet kérdést.
Soha nem hagyom annyiban ha valami ér, általában a másik fél már engedi a dolgot mert annyira túl dramatizálom meg túlpörgöm.
Kisgyerekkorom óta ez van.
Milyen hibák vagy hatások válthatták ki nálam ezt? Hogyan tudnék ezen javítani?
25/n
Persze hogy féreg viselkedés.
Én ilyen emberektől mininummegtartom az 5 méter távolságot,és mindig kibeszélem mert még elárulna az főnöknek hogy mit mondtam..
Én személy szerint ilyen embereket gyűlölöm,de alapvető tiszteletet megadom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!