Amikor emberek "összevesznek", nem gondolnak a jövőre?

Én úgy vagyok ezzel, hogy éppen a jövőre nézve nem számítok már semmi jóra attól, akiben hatalmasat csalódtam. Nem akarnék újra csalódni.

Ha egy barátról van szó, aki hátba támadt, elárult, nem állt ki mellettem,, amikor kellett volna, miért próbáljunk konszenzusra jutni és miben?

"sokkal tovább tartó lenyomatot hagy a másikban"

Mert ez a céljuk.

Ha tudasítják benned, hogy a "kudarc" = szarérzés lesz, akkor nem akarsz kudarcot és minden áron megcsinálod, ha pl. végtelen mennyiséget kell túlóráznod akkor is.

"És ekkor hogyan tovább? A másik megoldja azt a dolgot mondjuk, ami miatt kirobbant a konfliktus, de hogyan tovább?"

Mo.-on mindenki azt hiszi, hogy mindenhez ő ért a legjobban, így a hogyan továbbnak szerintük annak kell lennie, hogy hallgasson rá a gyalázott személy legközelebb és viselkedjen alattvalójaként.

Persze ez mind elkerülhető lenne, ha végre normális kormányunk lenne és elkezdenénk rendbe tenni az oktatást, ahol lehetne tanítani a kooperációt is.

Jól látják az előző válaszolók, ez egy hatalmi játszma, ahol fölénybe akar kerülni a konfliktus kirobbantója. Gyakran csak a frusztrációját tölti ki egy olyan emberen, aki felett van 1 kis tyúksz*ros hatalma - amivel jól vissza is él. Ez lehet érzelmi függés, vagy pl. nála kell elintézned vmit...

Ezek után meg már nincs mit helyrehozni, csak a nagy ívben elkerülés segít...

Tényleg szomorú, hogy pár őszinte mondattal simán megelőzhető lenne egy csomó konfliktus, dehát végülis nem is a megoldás a cél, hanem a fölényszerzés. :/

Honnan veszitek a munkahelyet vagy a sulit? Egy qrva szót nem írt, bár valamelyik kotkodácsolás helyett leírhatta volna azt is.

(Egyébként te most írásban kotkodálsz nekünk...)

Életemben nem láttam senkit csípőre tett kézzel veszekedni, csak rajzfilmben.

"bármennyire is igaza van valakinek velünk szemben, ha arrogáns, ha sértegető, akkor nem fog az ember igazat adni"

Ez azért durvább, mint a kotkodálás.

Na ugyan az van az általad felvázolt szituációkban,

mint itt ,

mindenki elbeszél a másik mellett,

hajtogatja a saját igazát,

hülyének nézi a másikat,

kihasználja a helyzetet,

és ami ezt az egészet megoldaná az

a tolerancia,

ami viszont sehol sincsen,

elment világgá, vagy kivette egybe a százéves szabiját,

és itt hagyta ezt a rohadt világot magára,

hogy az emberek vegyék már észre magukat.

''de hogyan tovább?'' meg kell várnunk amíg a tolerancia haza jön.

Mindenki akinek adtam tobb eselyt, es ezek volt legjobb baratnok, azt ertek el, hogy ugyanamiatt haromszor meg osszevesszek veluk.

Mikor maganyos vagyok, azok az emberek nem hianyoznak. Mas emberek, vagy emberek, akikkel soha tobbe nem kerulok tul kozel, igy nem tudok kiabrandulni.

Semmit nem bantam meg. Tokre orulnek, ha nem lett volna igazam, de sajnos mindig jol dontottem.