Mi bajom van nekem?

Mintha én írtam volna ki a kérdést..:D

Én is kíváncsi vagyok mi lehet ennek az oka..

Talán ha szeretnénk saját magunkat akkor ez megváltozna.

Ha magadat szereted akkor azt is elfogadod hogy más is szeret.

Introvertált személyiség vagy + egy kis társas magány. Aki az, annál többé kevésbé így működik ez. Sokan azt is hiszik, hogy ebből nem lehet kitörni. Én kiskoromban a lehető legjobban intro voltam akinek kb az is megeröltető volt, hogy a suliban beszéljen a tanárral 3 mondatot na meg az osztálytársakkal ismerkedni azt biztosan nem pedig akartam volna, csak ennyire zárkózott voltam. Nagyon sokat szenvedtem is emiatt a miértet keresve meg eleve zavart az hogy némely társam ezt kirázza a kisujjából. Neki több haverja van, bandáznak meg a lányokkal ismerkedik amennyire ez abban a korban lehetséges és én is ezt akartam. Később volt már olyan 14-15 éves korom felé ez de ráfeküdtem, elkezdtem olyan társaságokba járni ahol nem ismertek annyira tehát muszály voltam nyitni, olyan eseményekre ahol szinte alig ismertek mégis csoportban kellett dolgoznom és az elején hát pokoli volt az a stressz. Viszont most 20 éves vagyok még így is nagyon fiatal de sikerült leküzdenem 80% ban az introvertáltságom és ma már élvezem ha egy új emberrel, emberekkel új környezetben vagyok. Amióta fel tudtam oldódni azóta sokkal több mindent is tudok magamból adni ami azt eredményezte, hogy a régi baráti társaságom is többet hív , szervez velem programokat.

Tehát a konklúzió az, hogy lépj ki a komfortzónádból. Tegyèl olyan dolgokat, menj olyan helyekre olyan emberekkel akikkel szemben még annyira sem érzed magad biztonságban mint másokkal és igenis lépd át azokat a határokat. Ha sikerül azt az èrzést semmire sem cserélnéd majd.

Kedves Kérdező!

8-as elég jól leírta, h. mi van, vagyis mi szok lenni. Főképp utolsó mondata figyelemre mèltó.

Csak annyit teszek hozzá:

A határaidat ismerd fel... és korlátaidat lèpd át, haladd meg. Amit pedig úgy hívnak: FÉLELEM.

Félelem attól, hogy NEM FOG SIKERÜLNI!!! vagy...

Nem jössz ki JÓL belőle...

Hogy kudarcot vallasz. vagy...

Ő vall kudarcot! A másik.

Bármi is lehetséges... bárhogyan is végződhet... TE NEM TUDHATOD ELŐRE AZT. És ez félelemmel tölti el az embert.

Egyetlen dolgot érdemes tenni: beleugrani a mélyvízbe(!) (képletesen mondva) és majd ott és akkor MEGTANULSZ ÚSZNI.

Másképpen: Összes energiádat NE arra fókuszáld, hogy ELKERÜLD A BAJT, a kellemetlenséget, ami a sikertelenség velejárója.

Hanem arra, hogy elérd azt, amit célul kitűztél. Csak egyre vigyázz: SOSE EMELD TÚL MAGASRA A LÉCET!

Vagyis... ne akarj azonnali babérokat learatni. Hanem mindig is csak egy picit legyél jobb, legyél rámenősebb, legyél önmagad.

Nincs olyan, hogy első látásra szerelem (oda-vissza)... és boldogan éltek, amíg meg nem haltok!

Csak a mesékben...

De... amit ajánlok: többször kérdezősködj (érdeklődj), mint sem magadról mesélj! És hagyd Őt beszélni... mesélni.

Az ERŐ legyen veletek!