Hogyan lehet feldolgozni, ha féltek az öregedéstől?

29 vagyok, tehát lassan középkorú.

Rossz döntések miatt munka mellett végigtanultam a huszonéves éveimet, jelenleg is tanulok, legalább másfél év van vissza a másoddiplomáig.

Volt olyan időszak, amikor nyarakat is végigtanultam és volt, hogy abszolút nulla szabadidőm volt.

Állítólag a huszonéves kor a legszebb, namost én mindenből kimaradtam: párkeresés, hobbik, nyaralások, utazás, mindenből.

Sajnos van vagy öt krónikus betegségem és beismerem, hogy zömében elhanyagoltak. Nem bízom az egészségügyben és sajnos nem minden alap nélkül, már csak azért is, mert jelenleg magánban vizsgáltatom magam és itt totál más a hozzáállás.

Az állóképességem és az izomerőm is nulla, valamennyire vizsgálgatták is az orvosok, de eddig nem találtak semmit.

Konkrétan szeretek túrázni és bicajozni, elmegyek barátokkal és azoknál is nehezebben bírom, akik elhízottak és sohasem sportolnak. Én meg szoktam sportolni.

Tehát a testem kb egy 70 éves emberének megfelelő, semmit se éltem eddig és párkapcsolattal el vagyok maradva, amíg nemsokára szülnöm kellene....

Hogyan lehet feldolgozni, hogy elmúlt az ember fiatalsága?