Hogyan lehet feldolgozni, ha féltek az öregedéstől?
29 vagyok, tehát lassan középkorú.
Rossz döntések miatt munka mellett végigtanultam a huszonéves éveimet, jelenleg is tanulok, legalább másfél év van vissza a másoddiplomáig.
Volt olyan időszak, amikor nyarakat is végigtanultam és volt, hogy abszolút nulla szabadidőm volt.
Állítólag a huszonéves kor a legszebb, namost én mindenből kimaradtam: párkeresés, hobbik, nyaralások, utazás, mindenből.
Sajnos van vagy öt krónikus betegségem és beismerem, hogy zömében elhanyagoltak. Nem bízom az egészségügyben és sajnos nem minden alap nélkül, már csak azért is, mert jelenleg magánban vizsgáltatom magam és itt totál más a hozzáállás.
Az állóképességem és az izomerőm is nulla, valamennyire vizsgálgatták is az orvosok, de eddig nem találtak semmit.
Konkrétan szeretek túrázni és bicajozni, elmegyek barátokkal és azoknál is nehezebben bírom, akik elhízottak és sohasem sportolnak. Én meg szoktam sportolni.
Tehát a testem kb egy 70 éves emberének megfelelő, semmit se éltem eddig és párkapcsolattal el vagyok maradva, amíg nemsokára szülnöm kellene....
Hogyan lehet feldolgozni, hogy elmúlt az ember fiatalsága?
válasza:Szerintem nem ez a fő problémád. Hanem az, hogy van a fejedben egy séma, hogy milyennek kellene, hogy legyen egy élet. És az kelti benned a rossz érzést, hogy ehhez méred a te életed történéseit. És nem csak szabason hagyod folyni és lesz belőle ami lesz. És az nem lesz rosszabb mint egy másik.
Teljesen más élet egy papé és egy prostié. Mindkettőről kilehet mutatni, hogy jó vagy rossz. De szerintem egyszerűbb ha csak elfogadjhk, hogy rengeteg f3le élet van. És egyik sem mércéje a jónak.
válasza:2
29 évesen az ember annyira nem fiatal. Sem biológiailag (főleg én), sem amúgy.
2019-ben és 2020-ban még a nyaram is a tanulásról szólt. De úgy fullra.
2021-ben már kihasználtam valamennyire a nyarat, most elkezdődött a félév.
De nemcsak ez a probléma.
És tényleg félek az öregedéstől is. Egyre csúnyább leszek mostmár, a meglevők mellett befigyelhet egy újabb krónikus betegség, még gyengébb lesz a szervezetem, még kockázatosabb a szülés és nehezebb a regeneráció utána.
Mialatt a legszebb éveim a legpokolabbak voltak...
válasza:4
Annyira már nem.
Biológiailag sem, élethelyzetileg is el lehet már maradni (szülés pl, de eleve párkeresés, foglaltak már az emberek), élethosszhoz képest sem.
Ó, azt meg hány, de hány 30 feletti ismerősöm mondta, hogy már nem ugyanaz a teste, fáj a dereka, nem olyan a gyomra, hízékonyabb és ilyesmik.
válasza: válasza:OK, az első 29 évedet - állítólag - elcseszted. A következő 29-et fordítsd arra, hogy ezen bosszankodsz.
Aztán ha marad még pár éved, éljél már végre!!
7
Az a baj, hogy nem jön már vissza sem a tinikorom, sem a huszas éveim, sem a lehetőség az időben történő családalapításra.
Viszont a kérdés arról is szól, hogyan lehet feldolgozni az öregedést?
válasza:Kérdező, attól sem jön vissza a tinikorod, hogy keseregsz rajta. Többen is javasolták, mit tegyél, innentől rajtad áll: elkezdesz élni végre (és ez alatt nem azt értem, hogy megpróbálsz tiniként bulizgatni, hanem azt, hogy élvezni akarod(!) az életet), vagy még egy kicsit (de inkább nagyon sokat) szenvedsz azon, mit veszítettél el, és ezzel a most is rendelkezésedre álló éveket is hagyod elveszni.
Tudod, rinyálástól nem jött helyre soha semmi. Hajrázom neked! (a 31 éves, "annyira már nem" fiatal. :D)
Ha most elkezdek "élni":
1. attól még öregszem, amit még mindig nem dolgoztam fel :D pláne már most sokszorosan krónikus betegen,
2. Rámegy a suli.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!