Szemészeten voltam, a doki pedig flegma boszorkány volt. Megkérdeztem, rossz napja van-e? Mire ő szinte megölt a tekintetével. Most ez miért szemtelenség, bunkóság tőlem?

Rendelési idő előtt 1 órával ott voltam, kaptam sorszámot, voltak négyen előttem már. Várakoztam 3 órát és 10 percet, maszkot egy percig le nem vettem. Sorra kerültem, nem jópofiztam, nem húztam az időt, a nő mégis olyan flegma volt, hogy elmondani nem tudom. Sietetett (isten bocsá', elgondolkodtam 5 mp-ig, hogy mennyi ideje van gond a szememmel), és amikor mondtam, hogy szemüveges vagyok, csak nem hordom (és nem mondta, hogy mit akar), mondta, ne szórakozzunk, vegyem fel a szemüvegemet (megvilágosodás magamban: aha, szóval a táblát kell néznem). Minden szó nélkül tettem amit mondott, akkor és utána, viszont távozáshoz közel, mikor már a gyógyszert írta, és akkor is volt némi flegmaság a hangjában felém (az asszisztenshez nem), megkérdeztem: Elnézést, rossz napja van?

Nem voltam vele flegma, se lekezelő, még csak egy mukkot sem szóltam a köszönésen kívül fölöslegesen, csak a kérdéseire feleltem röviden. Megadtam neki a kellő tiszteletet, pofákat sem vágtam a maszk alatt, szemöldököm sem ugrott. Tehát normálisan, de őszintén megkérdeztem. Aztán fel volt háborodva.