Mesélnétek sztorikat?

Én ismerek ilyet, de nincs mit róluk mesélnem. Annyit tudok, hogy a csávó nem engedte, hogy a nő válassza meg a gyerekeik nevét. Mindenképpen török nevet kellett adni a gyerkeknek és alapvetően a török vallást követik, tehát nincs disznóevés meg ilyenek. Itt meg is áll a török vallás tudásom, de biztos van tovább is. Összegezve nekem bajom nincs velük, a csávóval se, abszolút értelmes és rendes ember, lehet velük beszélgetni, programokat szervezni. Viszont én csak, mint kívülálló tudok erről beszélni, hogy mit látok. Hogy ők most tényleg mennyire boldogok, arról nem tudok nyilatkozni.

Kapcsolaton kívül a törökökről pedig az a véleményem, hogy nagyon jófej nép. Ausztriában élek, szinte csak török munkatársaim vannak, semmi baj velük, sőt, nagyon korrektek.

A nővérem 1992-ben ment egytemre. 1995-ben férjhez ment egy arab fiúhoz aki az egyetemen volt évfolyamtársa. Vettek lakást, lett három gyerekük és az egészségügyben dolgoznak. A gyerekeik egyetemisták.

Tartják a muszlim vallást. Nem isznak alkoholt, nem esznek disznóhúst, tartják a ramadánt, a fiúkat körülmetélték.

Éltek 2 évet Egyiptomban, majd 2 évet Németországban azután Magyarországon maradtak.