Kommunikáció az értelmiség és a munkásság között?

Munkámból adódóan általában ingben/zakóban járok, így ránézésre elég egyértelmű, hogy nem "melós" vagyok. Nagyon sokszor tapasztaltam, hogy amikor fizikai dolgozókkal beszéltek (pl. autó- vagy bringaszerviz, burkoló, redőnyszerelő stb.) akkor kissé leereszkedően beszélnek velem, tolták a vicceskedő, prosztó humort, míg egy külsőre munkásosztálybeli sráccal egyből haverkodós, közvetlen stílusra váltanak.

Nem arról van szó, hogy bratyizni akarnék a villanyszerelőmmel, de kicsit furcsa, hogy miért gondolják sokan azt, hogy attól, mert valaki nem kétkezi munkával keresi a kenyerét, egyből éreztetni kell vele, hogy "öcsi, te nem közénk tartozol"?

Gondolom ugyanezt élik meg a csajok, amikor egy szervizben alpári suttyó, vicceskedő stílusban kioktatják őket, holott egyáltalán nem biztos, hogy teljesen fogalmatlanok.