Rossz dolog lehet halottnak lenni?
24 évesen néhányszor már belegondoltam, hogy az idő bizony telik, borzasztó, amilyen gyorsan eltelt számomra az utóbbi 5-10 év. Akarva akaratlanul is eszembe jut, hogy az életünk is így eltelik, na meg hányan meghalnak fiatalon ma is, nem csak régen.
Ezért úgy gondoltam, hogy minél többször tartom észben, annál jobban fel tudok rá készülni.
Ti féltek tőle, vagy fiatalon nem is gondoltok rá soha?
Hívő ember vagyok és úgy gondolom, hogy ez csak erőt ad és nem vesztek vele egyáltalán semmit, na meg az is volt már eszembe, hogy lehet az egész csak annyi, mint mikor alszunk. Ébren 8-9 óra nem kevés, mégis ez az idő alvással annyinak tűnik mint egy szempillantás.
Nem, szerintem nem rossz, sőt jó. Nem fázol, nem vagy éhes, nem cseszeget senki. Nem kell törődnöd semmivel.
Másoké legyen minnél később, de én alig várom a sajátom.
Ezen én is elszoktam gondolkozni néha így 30 évesen.
Még emlékszem az ovis éveimre, és belegondolva pikk pakk eltelt ez a 30 év..
És ugyanilyen gyorsan eltelik majd még 30, és talán még egy 30-as, fene tudja.. na de aztán?? egyszer csak vége lesz..
A hideg ki tud rázni, mikor mélyebben belegondolok ebbe.
Igen félek tőle és remélem minél később jön ez el. Szeretnék sokáig élni, de nem tudni a sors mennyit szán. Szerintem 24 évesen nem kell még felkészülnöd a halálra. Majd 74 évesen gondolkodhatsz ezen. Inkább arra készülj, hogy családod lesz, munkád stb.
Ősszel halt meg mamám. Nekem az egész temetés "ijesztő" volt. Ott tudatosult bennem, hogy ennyi egy élet. Attól is tartok, hogy a szeretteim temetését nem fogom bírni lelkileg.
Nehéz téma... :/ De az élet része sajnos.
26N
Hogy rossz-e, nem tudom. Nem tudom jó lenne-e ha örökké élnénk, sokszor még így sem becsüljük meg az itt töltött időnket, plusz a körforgásnak van egy értéke.
Nem fogsz arról tudni hogy meghaltál, de nyilván bennem is van egy zsigeri tartás tőle. Tudom hogy természetes dolog, de kemény belegondolni hogy nem leszel többé, hogy szétporlad a tested és megszűnsz. Volt már olyan nem egyszer, hogy arról álmodtam hogy oszlok majd a koporsóban, nem egyszerű.
Másik részről lehet ha már leéltük az életünket és elértük amit akartunk, megvalósítottuk amire képesek voltunk és akár még a tapasztalatainkat is át tudjuk adni, talán már nem tekintünk majd ennyire félve rá, inkább nyugodtságot remélünk tőle.
Szerintem is jó hogy gondolunk a halálra, egyrészt jobban feltudunk rá készülni lelkileg, másrészt a jelenlegi időnket jobban becsülhetjük, többször jut eszünkbe hogy egyetlen pillanatnak is mekkora súlya van.
Igen, ugyanezeket élem át, gondolom én is, ha belemélyedek kicsit.
Különösképp, hogy nehéz időket élünk.
Nekem is egy temetés miatt jött ez most kicsit jobban elő. Pedig idős ember temetése volt, ugyanakkor sok fiatal is meghalt a környezetemben az utóbbi időben. Nyilvánvalóan ez most már egyre inkább így lesz, tekintve, hogy kiléptünk/léptem a viszonylag biztonságos gyermekkorból.
#7: Akkor nincs semmi olyan, hogy fentről látod, ahogy küzdenek érted? Nincs fény stb? Amiket mondanak? Csak mintha elaludnál?
Érdekel a téma, de sok hülyeséget olvasni neten.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!