Férfiak női gondolkodásra képesek?

"néha nemeken belül az emberek sokkal jobban különböznek, mint a nemeken kívül."

én úgy látom, nem csak néha.

Szerintem egy férfi író csak akkor tud hiteles női karaktert írni, ha nem "nőként" gondolkodik, hanem egy komplex emberként.

Stephen King talán jó példa erre; az ürge egy zseniális író, olyan pszichológiai mélységekbe képes lemenni az írásaiban (legalábbis a régebbiekben) amikbe kevés más író tud a kategóriában. És mégis, King majdhogynem összes női karakterétől képes lennék kitépni a hajam, mert olyan kétbitesnek írja meg őket, amilyennek az átlag férfi a női gondolkodást gondolja. A személyiségük egyetlen emberi aspektusa a traumájuk, de azon kívül csak az adott főszereplő oldalbordái. A több tucat könyvében jó, ha egy maroknyi kicsit is normális női karakter van, és kb 1-2 olyan, aki tényleg jól megírt.

Azokhoz a nőkhöz tudtam eddig a legjobban azonosulni, akikről nem sütött, hogy "nőknek" akarják írni őket a férfiak, hanem inkább embernek.

Persze nyilván más élettapasztalatokat szerez általában az ember, ha nőnek születik, mintha férfinak, és a világ is másképp viszonyul hozzá, ezt pedig nem jó eltörölni, de olyan, mint "női gondolkodás" kb csak a férfiak agyában létezik.

Hiszen feldobhatsz a világon bármilyen témát, vagy tehetsz minket bármilyen szituációba, én másképp fogok reagálni rá, mint pl anyám, a fiatal kétgyerekes szomszéd csaj megint másként, és a bolt előtt kéregető öregasszony megint másként.

Ha egy férfi "női gondolkodással" akarja leírni a gondolatainkat, és tetteinket, azzal megfoszt bennünket a sokszínűségünktől.

Fejből elég nehéz összegyűjteni példákat olyan női karakterekrr akiket érdekesnek találtam, de itt van pár: Sansa és Arya Stark, Clarice Starling a bárányok hallgatnakból, Lisbeth Salander a tetovált lányból, Amy Dunne a holtodiglanból.