Ha egy halálos beteg ember az irreális jövőbeli terveiről beszél, nem álságos udvariasan mosolyogva ráhagyni?
Előrehaladott áttétes daganat, 1-2 hónapja lehet hátra.
Olyan tervekről beszél (gyerek, család stb) amelyet soksok év alatt lehetne megvalósítani.
Ilyenkor helyes udvariasan mosolyogva ráhagyni? Mondjuk mi mást is lehetne tenni?
Na de a tudata meg 100%ban tiszta. Hogy nem látja az irrealitást? elmegy dolgozni lakáshitelt vesz fel-az ágyból se tud felkelni.
egyetemet végez 5 év alatt. Tudja hogy a nyarat nem éri meg.
Mert mit csinàljon? Egész nap zokogjon és legyen depressziós?
Biztos ő is tudja, hogy nem reális, de még őt ez élteti. Mi ebben a rossz?
Nagyon erős bennünk a halálfélelem, az ő elméje így védekezik.
Ne keressük emögött a racionalitást, mert nincs.
"Most az jobb ha a képébe tolod, "
Én meg se merek szólalni. csak bólogatok. de felhagyok a látogatásával mert hazudozásnak érzem.
De álságos. De ahogy írtad: mi mást is lehetne tenni.
Ha ő nem akar/tud szembenézni a valósággal, helyette nem lehet megtenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!