Miért érzem sokkal fiatalabbnak magamat a koromnál 17 évesen?

Sziasztok!

17 éves lány vagyok, de sajnos körülbelül 12-13 évesnek érzem magam.

Nagyon hiányzik az akkori életem, még most is ugyanúgy viselkedek és ugyanolyan stílusban beszélek, mint akkor. Mindent ugyanúgy csinálok.

Gyűlölöm, hogy megváltozott a testem.

Nagyon szomorú vagyok miatta. :(

Ugyanúgy szeretnék kinézni, mint 12 éves koromban.

Sovány szeretnék lenni és NEM akarok nőies formát magamnak!

Gyűlölöm, hogy amikor elmegyek futni, egyes hülye férfiak elkezdenek füttyögni utánam, meg kiabálnak nekem.

Nem akarom, hogy bárki is nőként kezeljen engem, én 12 éves kislánynak érzem magam.

Az is mindig elszomorít, amikor magázni kezd engem valaki.

A mai napig nagyon hiányzik nekem a régi életem, az általános iskola, ahová jártam, a barátnőim...

Nem szeretem a mostani életemet, a testemet pedig szó szerint gyűlölöm.

Olyan undorítónak látom az egészet. :(

Miért nem lehetek még kislány??

Mit lehet tenni ez ellen?

Hogy lehet elfogadni, hogy már sosem lehetek olyan boldog, mint régen?

Olyan elkeserítő, hogy az én koromban mindenki érettebbnek meg idősebbnek érzi magát a valós koránál, én pedig pont fordítva vagyok ezzel.

Barátkozni is mindig nálam kisebb gyerekekkel szoktam.

Ruhákat vásárolni nem szeretek, nem sminkelek, nem viselkedek felnőtt nőként.

Én csak sportolni és a plüsseimmel játszani szeretek, de az a baj, hogy már nem úgy tekintek a játékaimra, mint régen.

Ha valaki meglátja, hogy játszok, vagy ijedten megpróbálom eldugni őket, vagy úgy teszek, mintha csak takarítás közben pakoltam volna elő a plüssöket.

Sajnos a mesefilmeken általában elkezdek nevetni.

Vagy viccesnek tartom a figurákat, vagy pedig egyáltalán nem kötnek le.

Felnőtteknek készült fimeket nem nézek soha, nem érdekelnek. Olvasni sem szeretek.

Szomorú vagyok amiatt is, hogy egyre többet kell tanulnom az iskolában, egyre romlik a tanulmányi eredményem.

Én még nem akarok érettségizni és nem akarok két év múlva szakmát választani!

Családot alapítani sosem szeretnék.

Nem szeretnék soha sem párkapcsolatot, sem szexet, sem gyermeket.

Egyáltalán nem tudok felnőttként gondolkodni.

Egyébként egyke gyerek vagyok, a szüleimmel nagyon rossz a kapcsolatom, a saját korosztályommal sehogyan nem tudtam megértetni magam soha.

Már régebben is a magamnál négy-öt évvel kisebb gyerekekkel éreztem jól magam.

Egész gyermekkoromban alacsonyabb és fejletlenebb voltam a korosztályomnál, de gondolkodásra és viselkedésre még inkább le voltam maradva.

Az iskolában végig négyes-ötös tanuló voltam, de mindig úgy viselkedtem, mint a nálam négy-öt évvel kisebbek.

Arcra jóval fiatalabbnak is nézek ki a koromnál, mindenki körülbelül 13 évesnek szokott nézni. Gyermekkoromban is mindig kisebbnek néztek, mint amennyi idős valójában voltam.

Úgy érzem, hogy képtelen vagyok felnőni, szinte kórosan későn érő vagyok.

Én örökre egy 12 éves kislány szeretnék maradni és csak sportolni, a plüsseimmel játszani és a kiscicámmal foglalkozni szeretnék, de ezt már sajnos nem lehet soha többé. :((

Miért érzek így?

Mit tegyek szerintetek?

Komolyan kérdezem ezt, légyszíves ne higgyétek azt, hogy csak szórakozok! :(