Bennetek élnek az olyan dolgok, amikor meg lettetek bántva ok nélkül?

Kerdezo 6os valaszodra reagalva, utolag en is azt banom, hogy nem alltam ki magamert. Utolag tenyleg jobb, hisz nem sullyedtunk le arra a szintre, ahol masok voltak. De azert persze jol esett volna nem egyszer valakit elkuldeni a p-ba! Felnottkent mar fajt a felismeres, hogy bizony azok nem voltak igazi baratok, akiket annak hittem.

Kar sajnalni mar utolag a dolgokat. Remelem egyszer mindannyian el tudjuk engedni.

Nalam gyerekkori serelmek miatt(baratok, csalad) miatt alakul ki a bizalmatlansag. Mar nem mondok inkabb el kb semmit, mert felek, hogy visszaelnek vele. Viszont munkahelyen es egyeb teren is az van, hogy nem tudom kezelni meg lereagalni, sot furcsa, ha valaki kedves velem. Nem az, hogy szemelyeskednek, hanem csak altalanosan kedvesek egy idegenhez.(hozzam). Ugye nem hiszem el, hogy megerdemlem, hisz regen mindig csak kihasznaltsagot ereztem. Pedig van olyan, hogy valaki szivbol rendes meg egy idegennel is.