Hogy élitek meg az érzelmeiteket?
Ez egy elég általános kérdés, igazából bárhogy értelmezhetitek. De valami olyasmire gondolok, hogy ha jön egy érzelem, akkor mit csináltok? Eluralkodik rajtatok? Hagyjátok, hogy áthasson bennetek? Elfojtjátok? Vagy hogyan reagáltok, mennyire irányítjátok tudatosan az érzelmeiteket? Mennyire akartok a negatívaktól szabadulni? Mennyire vagytok a jókra "ráfüggve"? Mennyire élitek meg őket mélyen? Ilyenekre gondolok. Tudom nagyon sok érzelem van, és mindegyikre máshogy reagálunk. De ha egyet leírsz, vagy amennyit kedved van, az is jó. Bármilyen érzelemről írhattok, ez most ilyen általános kérdés, konkrétumok nélkül.
A szavazás pedig csak annyi, hogy tudnátok-e úgy élni, hogy szinte alig vannak érzelmeitek. Mennyire tudod magad így elképzelni?
Érzelmek nélkül kb egy növény lennék, aki él bele a vakvilágba.
Vannak érzelmek amiket elfojtok, mert megtanultam az elmúlt 10-15 év során, hogy kár rájuk időt, energiát fordítani. Viszont vannak olyanok is amikhez ragaszkodom.
Sajnos több a negatív érzelmem mint a pozitív... de már megtanultam kezelni ezeket, hogy ne vigyenek le a 0 alatti szintekre...
Ez egy jó kérdés. Határozottan vannak érzelmeim, de igyekszem azokat tudatosan szemlélni.
Mi váltotta ki? Mire akar ráébreszteni? Ha negatív, akkor mit tudok ellene tenni?
Gyakori, hogy "félreteszem" egy időre, vagy pedig elmegyek sétálni vagy edzeni, hogy kitisztítsam a fejem, és utána másképp lássam a helyzetet.
Gátló tényezőként látok sokat. (De nem mindet) Porszem a gépezetben, amit mindig ki kell sepregetni, és elsőre kisepergetni oké, meg huszadjára kisepergetni még oké, na de hetvenezredjére már kicsit kivan az ember. Tehát a velük való foglalkozás olyan mint egy lépés, amit muszáj megtenni ahhoz hogy előrébb mehessünk.
De! Vannak olyanok, amik tettekre ösztönöznek. Néha. Úgy elszórtan. Ritkán. Nálam ez, személy szerint csodaszámba megy. És hogy mi az, ami meghatározza, hogy melyik fog gátolni, és melyik lendít előre? (Nem, nem a pozitív vagy negatív volta). Lehet hogy a puszta véletlen...Én biztos nem tudom.
A szavazásnál a mély vagy felületes azt jelenti hogy az adott érzelembe ki mennyire megy bele, vagy azt hogy sokfélék és komplexek árnyalatnyi különbségekkel vs van 2-3 fő szimpla érzelem egymástól függetlenül és kész?
Mert ha az előbbi akkor lehet inkább a felületesre szavazok, ha az utóbbi akkor a mélyre.
Köszönöm a válaszokat.
Úgy értettem a felületeset, hogy sokféle érzelem, de csak kóstoló szerűen. De ebből következik az is néha, hogy kevesebb érzeleme van az embernek. Például a bánat az egy mély érzelem. A szomorkásság, meg egy nem mély érzelem. És úgy gondolom, hogy (lehet nem minden esetben, nem akarom általánosítani), de sokszor ugyan az az érzés, csak az egyik erősebb, mint a másik. De mindkettő érzelem. Így, aki képes a mély érzelmekre, az meg tudja élni mindkettőt, aki viszont nem, aki csak felületesen képes rá, az csak a szomrokásságra képes. Ezt értelmezhetők úgy is, hogy képes a bánatára, csak felszínesen, de úgy is, hogy a szomorkásság az külön érzelem, és csak arra képes. Azért gondolom, hogy érdemes megkülönböztetni, és két érzelemként kezelni ezeket, mert nem minden mély érzelemnek van felszínes párja. Pontosabban, nem is párja nincs, hanem több mély érzelmek is ugyan az lehet a felszínes megfelelője, szóval van érzelem, ami felszínes szinten nem, de a mély szinten már elválik, és külön érzelemként tekinthető. De lehet csak én látom így. Szóval azt mondanám, hogy is-is, de ha választanom kell, akkor inkább az első variáció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!