Mi az oka annak, hogy olyan sokan vannak, akik általánosban és középiskolában nem jók matekból?

Nyilván a tanár előadásmódja és rátermettsége is számít, de a matek tipikusan az a terület, ahol leginkább a tanuló tehetsége számít, nem pedig külső tényezők. Amit egy jó tanár el tud érni egy kevésbé tehetséges tanulónál, az a plusz motiváció, ami ahhoz elég lehet, hogy ne bukjon meg, vagy ne elégedjen meg egy kettessel. De egy tehetséges diák jó tanár nélkül is eléri ötös szintet - viszont ha nem foglalkoznak vele (mondjuk épp a tanár lustasága miatt) és nem fejleszti tovább a készségét, akkor ennél nem is fog többet elérni.

Tehát én a fenti válaszadóktól eltérően inkább az egyéni érdeklődésbeli különbségekben, a fogékonyságban, az agy információfeldolgozó képességében látom a különbséget, ami egyrészt genetikai eredetű, másrészt meg a kisgyerekkorban kapott neveléstől, a kapott ingerek sokrétűségétől és intenzitásától függ.

Akit már baba korában leültettek a tévé elé, és soha nem volt rászorulva arra, hogy elképzeljen dolgokat, nem meséltek neki, mert mindent készen, lerajzolva kapott; meg akinek a szülei nem keltették fel a kíváncsiságát semmi iránt, meg nem magyaráztak és nem mutattak meg neki érdekes dolgokat, abból - hacsak nem született tehetség - valószínűleg sosem lesz jó matekos.

A sakkozó Polgár-lányok esete mutatja, hogy mennyit számít a kisgyerekkorban kapott figyelem és ingergazdag környezet, és elméletileg mit képes egy emberből kihozni. Ők persze szélsőséges példa, de a tendenciát jól jelzi: a gyerekkori agyi plaszticitás idején nagymértékben számít az is, amit megkap egy gyerek, és az is, amit nem. Mindez nagyban befolyásolja majd az érdekéődését és affinitásait. Köztük pl. a matematikai gondolkodást és az absztakcióra való képességet.

"Tényleg nincs semmilyen összefüggés ezek között a készségek között, amikor elvileg mindegyikük valamiféle logikán alapszik, és úgy en bloc az agy barázdáltsága határozza meg (többek között) az intelligenciát? Vagy csak nekem szúr szemet ez a jelenség?"

Az oktatási rendszer ill. a tanár hibáitól eltekintve, szerintem ez így igaz, ahogy mondod. Én is ezt mondogatom évek óta.

Példaának okáért, a színötös unokaöcsikém, akinek idén is csak egyetlen egy négyese volt a bizonyítványban, az is tesiből... rendre nem képes értelmezni a közmondásokat, mert szegénynek nagyon nincs meg az a metaforikus képessége, ami ehhez kellene. Ha betanulja őket, akkor megy neki, de ha egy új közmondást hall, egyszerűen nem tud elvonatkoztatni a szó szerinti értelmezéstől.

Vagy pl. itt vagyok én. Olyan programokat írok, hogy évek óta a szakmában dolgozó profi programozók is elismerik, de bármelyik random városban képes vagyok eltévedni úgy, hogy kezemben van a térkép :D

Szerintem nincs általános értelemben vett logikai készség vagy intelligencia, vagy ha van is, nem mérvadó. Képességek, készségek vannak.

Rossz az oktatási rendszer. Egyféle módon tanítanak. Akinek az fekszik, az szerencsés, akinek nem, az megszívta.

"Ha egy halat annak alapján ítélsz meg, hogy milyen jól tud fára mászni, egész életében hülyének fogja érezni magát."

Albert Einstein

Én pl viszonylag jól rajzolok, szóval ennyi erővel miért nem tud mindenki jól rajzolni? Hiszen a rajz nem csak egy veled született készség, hanem teljes mértékben tanulható, fejleszthető.

Vannak akiknek alapból könnyebben rááll a matekra az agya, akinek viszont nem, az általában nem kap megfelelő segítséget a tanaroktol, hogy fel tudjon zarkozni.

Engem pl vittek töri meg nyelvtan versenyekre, mert osztályelső voltam, viszont ha matekból hármast kaptam (korrepetálás meg külön órák mellett) napokig örültem.

Nem mindenkinek működik ugyanúgy az agya, az oktatási rendszer pedig nem úgy van betendezkedve, hogy minden egyes gyerek hátrányosságaihoz tudjon alkalmazkodni.

Én 12 évig ötös voltam matekból és azt gondolom, nem kell erre születni. Gimiben azzal kezdte az első matekórát a tanárnő, hogy a középiskolai matektanulás kulcsa a gyakorlás, a szorgalom. Szerintem a felsőoktatásban kezdődik igazán a nehezen érthető matematika (nyilván egy komolyabb matematika, fizika szakra gondolok), de még ott is el lehet sajátítani az anyagot gyakorlással. Minél intelligensebb egy tanár, annál jobban tudja motiválni a diákokat a matektanulásra. Visszgondolva annyi volt a jó jegyeim kulcsa, hogy minden házi feladatot megcsináltam , esetleg szorgalomból más feladatokat is. Motivációval baromi könnyen elsajátitható dolognak tartom, de ez is tipikusan az a terület, amire sokan ráfogják, hogy húdenehéz, mint egy nyelvvizsga vagy egy jogositvány megszerzésére.

Ezek a feladatok, vizsgák igazából átlagos képességű emberekre vannak kitalálva, innentől kezdve átlagos képességekkel mindenkinek meg kellene tudnia csinálni. A magyarok a nyelvtanulásra is imádnak panaszkodni és az iskolára fogni , de nézzétek meg, hogy Greta Thunberg 16 évesen milyen szinten beszél angolul a nyilvánosság előtt, pedig nem az anyanyelve.

Előző vagyok , a fizikát, kémiát is rengetegen utálják, pedig azokból tapasztalataim szerint tényleg csak a minimumok minimumát adják le a tanárok, még érteni sem kell az anyagot egy ötöshöz. Matekból azért magasabb az óraszám, érettségi tárgy, összetettebbek a dolgozatok, fizikából mi mindig olyan dolgozatokat irtunk, hogy általános iskolai szintű matektudás kellett hozzá, szorzás-osztás. Kémiából meg pár egyenletrendezés, ami szintén általános iskolai szinten is elvárható logikai képességeket kíván meg.

Szerintem jó az oktatási rendszerünk, aki akar tanulni, az lehet sikeres az iskolában,még ha lassabban is tanul, aki meg gyors felfogású ,annak nem kell sokat tanulnia. A magyar közoktatás se nem túl könnyű, se nme túl nehéz, szerintem pont jó. Nekem a tanáraim 95%-a azért elég jó volt eddigi életem során, szóval ha valaki elkezdi nekem az összes addiigi tanárát szidni, ohgy minden miattuk van, az már csipőből gyanús. Vannak gáz tanárok, vannak, akik igazságtalanok, de összességében a többség nem ilyen. Ha valakivel bajod van, odamész, megbeszéled vele. Vagy segiséget kérsz (korrepetálást, megirod még egyszer a dolgozatot, ha nem jól sikerült...stb.)

10-es : "Nem azt tanitják ami a dolgozatban vanPl emlékszem vettük a pitagorasz tételt háromszöget stbErre a dolgozatban:Mekkorák a háromszög oldalai ha egyik szöge x fok?És semmi más adat nem volt megadva...Es ogy születnek az 1-es 2-es dogák már az alapoktol"

Szerintem ez kizárt, hogy igy történt. Az osztály többi tagjának nem tűnt fel ? Ha nem volt megadva egy adat, az feltűnt volna a tanárnak. Ilyen nincs.... nekem az egyetemen volt 1-2 zárthelyi, ahol hiányzott egy-egy kiindulási adat a számoláshoz, az egiyket még a vizsga előtt felirták a táblára, a másikat az első percekben szintén megadták. Volt,. amikor minden adat meg volt adva ,csak a hllagtó hitte azt, hogy hiányzik, pedig nem. Gimiben azért nem tartom valszinűnek ezt, mert a tanárotok 4 évig veletek van, hetente többször, minden osztályban ugyanazt az anyagot adja le. Ha valamit nem ad meg, az kiderül ott helyben..

Az az oka, hogy talán az egyetlen tantágy, amihez gondolkozni is kell. A fizika, kémia, biológia elsősorban tanulós tárgyak, tudományos elméletekeről tanulunk, ehhez kapcsolódnak nagyon egyszerű számolási vagy egyenletrendezési feladatok (ezeket a világ legrosszabb matektanulója is meg kell hogy tudja csinálni, mert tényleg egyszerű feladatokat adnak az iskolában ), a tantárgy nagyobb része elmélet, mint a humán tárgyaknál.

A matek viszont csupa számolás és logika és ez az egyetlen ilyen tantárgy a rendszerben. Ha nem is mindenki, de rengetegen el is tudnák sajátitani, ha gyakorolnának és lenne szorgalmuk hozzá.

Nem hiszek abban, hogy erre születni kellene, ezzel az erővel írni-olvasni sem lehetne mindenkit megtanítani vagy a szorztáblát sem, mégis megtanulják kisgyerekek. 100 éve még elképzelhetetlen volt az emberek számára a ma az iskolában tanult tudásanyag és hogy mennyire ALAPnak számit már, hogy minden ember tud olvasni, írni, összeadni, szorozni. Ugyanezzel az erővel a metekot is meg kellene tudni tanulnia mindenkinek. A közoktatásban átlagos emberek szintjén tanitanak mindent, a felsőokatásban és posztgraduális képzésben jön elő az a szint, ha valaki magasan az átlag felett van és tudós is válhat belőle.

"Példaának okáért, a színötös unokaöcsikém, akinek idén is csak egyetlen egy négyese volt a bizonyítványban, az is tesiből... rendre nem képes értelmezni a közmondásokat, mert szegénynek nagyon nincs meg az a metaforikus képessége, ami ehhez kellene. Ha betanulja őket, akkor megy neki, de ha egy új közmondást hall, egyszerűen nem tud elvonatkoztatni a szó szerinti értelmezéstől."

Az unokaöcséd és közted hány év van ? Mert a felnőttek hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy egy gyerekkel állnak szemben és hogy ők is voltak abban a korban, voltak naivabbak, nem tudtak olyan dolgokat a világról, ami felnőttként kézenfekvő. A másik : lehet, hogy csak te érzed igy, hogy nem érti a közmondásokat. Én egy csom mindent tudtak kisgyerekeként és kamaszként, amiről lehet, hogy egy felnőtt az gonodlta, hogy nem fogom fel. Illetve egy gyerek nem tud olyan éretten kommunikálni, mint egy felnőtt, tehát lehet, hogy érti, csak ahogy beszél róla, neked abbl az jött le, hogy nem érti. Nem jó dolog egy momentum alapjá megitélni valakinek a képességeit egy területen. Nyilván egy magyartanár évekig foglalkozik a gyerekekkel, nem egy dolgozatból méri fel a diák képességeit. Te sem mérheted fel z unokacsöéd nyelvi absztakciós készségeit egy eset alapján, hogy ha nem értett meg egy közmondást vagy te azt feltételezed, hogy nem értette meg.

Velem életem során csomószor előfordult már, hogy értettem valamit, tudtam valamit és egy másik ember azt hitte, hogy nem.. hogy más jellegű példát hozzak fel : egyik tanárom mesélni kezdett Egerszegi Krisztináról, végig úgy, hogy ki is mondta, hogy én őt már úgyse ismerem. Ehhez képest kb. 5éves koromban hallottam először róla, láttam a versenyeit videkon, felismerem arcról. A fiatal korom miatt a tanár úgy gondolta, nem ismerhetem.