Miért gondolja mindenki, hogy a kisgyerekek tudatosan nem csinálnak rosszat, és mindig ártatlanok?

Azért, mert sok szülő szereti a homokba dugni a fejét és elhitetni még saját magával is, hogy az ő kicsikéje egy angyal. És igen, egy gyerek már 3-4 éves korában pontosan tudja, hogy mit lehet és mit nem. Ha pedig nincsenek határok, márpedig ebben az esetben nincsenek, akkor a gyerek azt csinál, amit akar. Most még csak 4-5 évesek, de lesznek 14-15 évesek is. Akkor meg már késő nevelni. Sajnos a nevelés a mai világban már nem divat, helyette a gyerek a főnök otthon. A szülők többsége meg konkrétan fél attól, hogy ha valamit nem enged meg, a gyerek majd hisztizik, sír, rosszabb esetben belerúg az anyjába.

Ha ennyi idősen már lop, akkor pontosan tudja, hogy nincs következménye. Ha ezért kapna kettőt a hátsójára, egyből megtanulná, hogy bizony, a rossz viselkedés fájdalmas következményekkel jár.

Mert azok!

Nem azt mondom, hogy mondjuk nem lopnak, vagy nem bántanak növényt, állatot, embert, hanem azt, hogy nem fogják fel a súlyát, jelentőségét, így a bűnök nem is ugyanakkora, mintha ugyanazt egy felnőtt követné el.

Nem tudom, képzeld el, hogy mondjuk egy kutya megharap, mert rálépsz véletlen a lábára. Nem tudsz rá haragudni ugye, mert gőze sincs semmiről. Azt tudja, hogy fáj neki, és akkor lesz jó neki, ha ez elmúlik, ehhez pedig csak harapni tud. Na ugyanilyen egy gyerek is. Ha egy felnőtt harapna meg, mert ráléptél a lábára, az egész más, tisztában van a normákkal, szabályokkal, felismeri ezeknek súlyát, tudni fogja, mennyire megbotránkoztató és figyelemfelkeltő, mennyire ki fogják nézni miatta és nincs egy súlyban a tette az őt ért véletlen sérelemmel. Fel tudja fogni, hogy van olyan hogy véletlen, tudja, hogy a legtöbben mit reagálnak ilyen esetben, illetve van önuralma is a legtöbbnek, hogy visszafogja magát. Pedig a cselekedet pont ugyanolyan, és az érzés is, mégis más megítélés alá esik. A gyerek ilyen téren inkább a kutyához hasonlít, tudja pl hogy harapni rossz, akkor csinálják, ha valami nagy baj van, de nem tud rendesen mérlegelni.

Nem tudom máshogy mondani, ha te ezt nem látod, mennyire egyszerűek is a gyerekek, nem kellene velük dolgoznod.

Az én gyerekem pl rakott el játékot, mert kellett neki, pedig megtiltottam. Láttam, hogy figyeli figyelek e és elrakta. Lopott. 4 éves volt, fogalma sem volt, hogy ez mennyire borzalmas dolog, de tettem róla, hogy valamennyire átérezze, persze ettől sem lett nagyobb rálátása, de a lelkiismerete(szégyenérzete, amit ébresztettem benne) már nem vitte rá, hogy mégegyszer megtegye. Pedig tényleg annyi volt az összes gondolata, hogy "ezt nem szabad, de kell nekem, ezért titokban kell csinálnom".

"Láttam, hogy figyeli figyelek e és elrakta."

Pontosan, tudta, hogy rosszat csinál, de nem érdekelte.