Mit tegyek? Egyszerűen nem bírom már ezt a helyzetet.

Végzős egyetemista vagyok. A vírus miatt határozatlan időre felfüggesztették (kórházi gyak). 2 hónapja csak itthon bszom a rezet. A szakdolgozatomat kellene írnom, de egyszerűen hányingerem van az egésztől, minden nap halogatom, semmi motivációm nincs, 3 hónapom van már csak a leadási határidőig és gyakorlatilag sehogy nem állok vele. Annyit tudok, hogy elég nehéz és számomra idegen témát választottam, de kb a témavezetőmnek se merek már írni, mert mivel indokoljam, hogy 2 hónapig csak úgy eltüntem...

Utálom ezt az időjárást, teljesen elveszi a kedvem az élettől. Állandóan csak a tetves szürke eget kell bámulni. 23 éves vagyok, azt érzem már rég dolgoznom kellene, de a tetves egyetemmel kell kinlodni, illetve most még azzal sem lehet.

Szörnyen lusta vagyok, aláírom ezt. Pár napja már úgy voltam vele, hogy edzek egyet hátha attól aktívabb leszek, na csak azt értem el, hogy azóta mocskosul izomlázam van mindkét karomban.

Barátaim nem igazán vannak, itthon vagyok a szüleimmel, tényleg kezdek már ettől begolyózni. Régen szerettem itthon lenni, de ez már túlzás és mentálisan megterhelő számomra. Minden reggel felkelni, felhúzni a redőnyt, látni a szürkeséget és harcolni magammal, hogy próbáljak már arra az egyetlen feladatomra koncentrálni, de nen megy...

Elnézést a hisztiért, muszáj volt kiadnom ezt most valahol.