Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Miket küzdöttetek már le...

Miket küzdöttetek már le magatokban a gyermek miatt? Mennyiben elvárás az "önfelálďozàs"?

Figyelt kérdés

Szoval karácsony, rokonok alapon kérdezem.

Távoli rokonokhoz mennénk, ahol en rendkivül feszélyezetten érzem magam, egymás "vizsgáztatàsa" megy szimpla beszélgetések keretében, ki hol tart az életben, a gyerekének hogy megy a suli, hogyan viselkedik, hisztizik e, a vendégfogadónak csak látszatra tudok segiteni is, mert azt sem tudom mi hol van, meg amugy fözni sem tudok stb.es nekem kellemetlen hogy a háziasszony "ugrál körbe"mindenkit egyedül stb


Határozottan ki akarom hagyni!


Viszont a rokongyerekek nagyon ritkàn találkoznak, imádják egymást, nem "szakíthatom" el a rokonaitol, csak mert nekem "olyanom" van.es most ugye a nagy kérdést kaptam vissza, ha én nem is akarok menni etc, a kicsire nem gondolok...?


Tavaly kibírtam, kimerített szellemileg idegileg mindenhogy,rendkivül kellemetlenül éreztem magam végig, és most ugyanehhez bennem már nagyon nincs "erő"



Más mennyiben teljesít erőn felül a gyermekéért?



#a gyermekért hogy lehet leküzdeni önmagad?
2020. dec. 21. 10:42
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:
37%

#9

Tudod, ilyenkor az anyák, akiknek fontos a gyerek vagy a család, nem Gyakoriznak, hanem dolgoznak valahol, vagy készülnek a karácsonyra.

Takarítanak, meg sütnek-főznek,...ja, te azt nem tudsz!:D

Hát így jártál!

2020. dec. 21. 13:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 A kérdező kommentje:

Én is tudok, de nem olyan ünnepi menüket ami náluk megy.

Mi is készülünk a karàcsonyra es igazàn meghitt tökéletes is lenne.és dolgozom is mellesleg.


Ez sem volt vàlasz 11#.


Az ujjal mutogatáshoz nem kell ész. Azt a legkönnyebb.

És nálam egyre égetöbb a kérdés. Amire senki nem tudott felelni. Csak én vagyok ilyen családdal megáldva.


Igazábol lehet a gyermek érdekét nem is a kapcsolattartás szolgálja, az is megeshet, hogy az ellenkezője, ha jobban belegondolok.

Tényleg. Legalább eddig ez megvan.

2020. dec. 21. 13:31
 13/15 anonim ***** válasza:
En nem vagyok anya, de megertelek. Tudom pontosan mirol irsz, amikor a beszelgetes vizsgaztatast takar, ilyen csaladban nottem fel. Akik nem ilyen korulmenyek kozul jonnek, akiket nem szedtek darabokra minden egyes latogataskor, vagy csak nem tudnak rola, nem esik nekik szarul, azok nem fogjak ezt teljesen megerteni. 23 eves vagyok, szoval nem egy hisztis kistini, atlatom ezeket a dolgokat. Egy ilyen csaladban a sima kis csevely is keresztkerdesek sorozata, burkolt kotekedesek, aljas celozgatasok, de senki meg nem mondja az oszintet. Teljesen megertem miert nem akarsz menni. Az en anyam kotelessegtudatbol ment el minden evben a nagy csaladi osszejovetelekre es mar odafele gyomoridege volt neki is, pedig o is ugyanebbe a kotekedos kategoriaba tartozott, de nem akart o lenni a kibeszeles targya. Latszott mennyire megkonnyebbult, amikor elindultunk haza. Mindenki vegig be volt feszulve, de a facebookon a csaladi fotokon meg ment a kiscsalad-nagycsalad eloadas. A vegen mar en is utaltam menni, tavaly voltam utoljara, de nem is megyek soha tobbet. Emlekszem, mennyire feltem en felkelni eloszor az asztaltol, vagy ha kikuldtek valamiert, mert tudtam, hogy en leszek a tema, sokszor ki is hallgattam oket gyerekkoromban, hogy megbizonyosodjak a feltevesemrol. Hat, nem tevedtem. Kerdezo, kerdezd meg a gyerekeidet oszinten, hogy szeretnenek-e menni. Nalunk anyam egyszer kerdezte meg (talan husvetkor) es mindegyikunk egyontetuen nemet mondott, amin meg is lepodott es megnyugodott utana. Ha szeretnenek menni nagyon, akkor vagy kibirod, vagy a koronavirusra hivatkozva nem mesz es ezt elmagyarazod a gyerekeknek. Ajanlj fel nekik masik idopontot (peldaul husvet). Egyebkent a te rokonaidrol van szo? Mert, ha esetleg a gyerekeid apjanak rokonai, akkor vigye el oket apuka, te pedig relaxalj otthon. A lenyeg, hogy ne azert menj, hogy ne beszeljenek ki, ugyis kifognak, ha akarnak.
2020. dec. 21. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 A kérdező kommentje:

Igen, pontosan egyező szinte minden.

A gyerekek azzal az ártatlan szemmel, még ebből az égvilágon semmit nem látnak. Kicsik még. Én látom azt is csak, felnött szemmel, amikor "versenyeztetik" is őket, ki felel szebben, ki felel tartalmasabban, és a többit.és mennek a félszavakból is a hosszú távú "konklúziók"levonàsa. Azaz kvázi egy nap alatt véleményezik a másik egész életét. Az alatt az egy nap alapjàn, amit karácsonykor "hozol". Nem lehet benne egy apro baki sem.

Igazából örülök is, hogy nem mérgezik hasonlókkal az én gyermekem, de csak mert nem tudják, mert messze vannak.

Ö még a felnött "gondolkodàst" ami nálunk nem, nem ismeri. És a rokongyerekek sem. MÉG!


És lehet jobb a "csúcson" kiszállni, (amig szél emlékei vannak), nem pedig akkor, amikor már a gyerek szól. Mert akkor már ott van neki erröl a tapasztalata. És addig legalább csak a jó emlékek maradtak meg. "Az alma külseje" es nem csalódnak attól, hogy valojàban "belül rohad".


Megismerik majd úgyis az életet, hogy a valóságban nem minden család a szeretetröl szól, csak ezt szerintem nem én akarom megtanítani neki.



Amugy mindegy melyikünk rokona, mert úgy, hogy nem tudom figyelni, vagy kivédeni, vagy kimenteni szitukból, én semmiképp nem engedném el. Azaz úgy, hogy ne álljak mögötte. Ha bármi van.

2020. dec. 21. 14:32
 15/15 A kérdező kommentje:

*ami nálunk megy, még nem látják át

*még szép emlékei vannak

2020. dec. 21. 14:42
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!