Mit csináljak az életemmel,teljesen szétestem ?
Jó reggelt! Nagyon megköszönném,ha valaki ellátna bármilyen hasznos tanáccsal. A lényeg az,hogy itt vagyok 25 évesen és egy nagy nulla nagyjából az életem teljesen máshogy gondoltam gyerekként ezt az egész felnőtt létet :D A legnagyobb szívfájdalmam és egyben a legnagyobb szégyenérzetem okozója hogy ott kellett hagynom az egyetemet egy elég nehéz szakon voltam. Sajnos úgy hozta az élet,hogy a gyenge családi háttér mellett dolgoznom kellett. Sokat gondolkozom,hogy lehet csak én voltam kevés többet kellett volna beletennem. Egyszerűen nem ment a heti 30 óra munka ez mellett. Egy ideig meg lehetett oldani,kilogikázni mindent,elviselni a 4 óra alvást a teljes szociális mellőzöttséget a szabadidő hiány miatt,de sajnos kevés voltam ehhez. Most dolgozok, jól keresek viszonylag olyan 300k körül de nem egy álom munka,amit mindenki magának akar. Most gondolkoztam hogy el kéne kezdeni valamit ami talán könnyebb abból a szempontból,hogy lehet mellette dolgozni sajnos a korábbi szak nem volt levelezőn meg semmi ilyesmi. Akkor azért is bánom ezt az időszakot,mert mint írtam semmi időm nem volt barátokat szerezni és jelenleg alig van bármilyen kapcsolatom. Párkapcsolatom nem volt évek óta,ami ultra gáz 25 éves nőként. Volt egy betegségem is ami akadályozott igyekszem leküzdeni még reménykedek.
Szóval a hosszú rinya után igazából az lenne a kérdésem,hogy mit tehetnék ha egyszerűen az elmúlt évek alatt teljesen lefáradtam testileg és mentálisan egyaránt a sok kudarc és a bizonytalanság miatt? Egyszerűen nincs önbizalmam semmibe belekezdeni,rettegek az újabb kudarctól hogy újra szégyenbe maradok,feleslegesnek is érzem de ez meg így nem az én életem. Úgy érzem már öreg vagyok bármibe belekezdeni,lassan családot kéne alapítani a környezetembe mindenki terhes vagy házasodik,sikeres én megy egy zsák krumpli módjára vegetálok.
Kisebb célokat tűzz ki magad elé. Legyen egy fő cél, de legyenek benne lépcsők úgymond.
Pl, nézz ki egy szakmát ami tetszik neked. Ugye pl kell hozzá nyelvvizsga. Akkor az első lépés legyen a nyelvvizsga. Ha jogsi kell hozzá és nincs még, akkor az legyen az első.
Aztán kezd el a szakmát is tanulni. Ha főiskola vagy egyetem nem megy, keress hasonlót csak okjben.
A mentális feltöltődésre a sportot ajánlom. Akármit, akár egy zumba, jóga, aerobik, de lehet kardio is. Nézz valamit, ami épp most nincs bezárva. Emellett rakd rendbe magad külsőre is. Járj fodrászhoz, kozmetikushoz amennyiben ezeket megengedheted. No nem azért, mert a külső annyira számítana, de én azt figyeltem meg, ha szépnek látom magam, több az önbizalmam ez pedig feltunik másoknak is. Más a kisugárzásom, a fiúk szeretik a boldog, elégedett nőket.
Kis lépcsőkön haladj, de legyen célod.
Ez egy paradoxon. Ha erre a problémára itt megoldást lehetne adni, akkor ez az oldal nem is létezne, mert nem lennének ilyen problémák.
Ezt egyedül te tudod megoldani, a sablonos "segítségekkel" semmire nem mész. (Szedd össze magad, próbálj ki új dolgokat, stb.) Egyben viszont biztos vagyok, nem vagy túl öreg, még bármit elérhetsz, csak ne várd meg, amíg tényleg túl öreg leszel!
Nem vagy te öreg 25 évesen semmihez.
De sokat kell változtatnod az életeden, és ez sok lemondással és konfliktussal fog járni.
Döntsd el, hogy ezt felvállalod-e.
A mérleg egyik oldalán egy sokkal boldogabb élet lehetősége áll, a másikon ez a vegetálás életed végéig.
Amennyiben az elsőt választod, meg kell találnod hozzá azt, ami olyan szenvedéllyel tölt el, ami nem hagy aludni éjszakánként. Nem ez a cél persze, de érted, hogy micsoda erőre gondolok...
Ha ez megvan, és ebből egy célt alkottál, soha többé nem érzed magadat feleslegesnek, és van mi felé haladnod.
Onnantól kezdve lassan összeáll majd minden. Ne azt nézd, hogy a világ milyen lehetőségeket tár eléd, hanem azt nézd, hogy Te mit akarsz a világban. És saját magadnak fogod megteremteni a lehetőségeket.
Az egész életem megváltozott, amikor ezt felismertem. Addig egy szerencsétlen aktatologató voltam, a "rendszer áldozata", aki nem élheti azt az életet, amit szeretne, stb.
Ma már egy szabad ember vagyok, aki fejlődik, és szépen halad a céljai felé. És nem értem, mi volt annyira nehéz annak idején.
Benned van a kulcs, nem a külsőségekben. A céljaid a lényeg, és azok adják majd az eltökéltséget, ha illenek hozzád.
Ne a kudarctól rettegj, hanem attól, hogy ezt az életet éled még legalább ötven évig!!!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!