8 éve nyugdíjba ment és kap ajándékcsomagot a cégétől, más még egy szaloncukrot se, aktív dolgozóként?
Előre szólok: nem ugyanarról a két munkahelyről van szó.
Az egyik helyen a 8 éve nyugdíjba ment egykori vezetőhelyettest még most is hívják céges karácsonyra, és kap egy akkora csomagot hogy alig bírja el. 8 éve nincs ott, semmi hasznot nem hajt a cégnek és mégis kap figyelmet.
A másik helyen egy aktív sok éve ott levő ott dolgozó ember, aki soha semmit se kapott, de még 1 szem cukrot se. Soha semmit. Ott ez nem divat. Annak a cégnek a dolgozói nem érnek meg egy doboz szaloncukrot se.
Mit lehet erre mondani? Ez van, ilyenek a cégkultúrák? Az egyik egy korrekt, fejlett cégkultúra, a másik meg egy szarf***ú jóskapista káeftécske?
Ennyi? Sztori vége?
Igen. Ez van, ilyen a cégkultúra. A dologhoz hozzátartozik az is, hogy erre sok dolgozó bólogat. Másrészt, sokaknak nincs is más választása.
Ahova első munkahelyként mentem, beszellőztette a főnök, hogy lesz prémium. Nem lett. Senkinek. Elokéztam, én ősszel mentem, kellett a pénz. Következő évben ugyanez el volt játszva. Aztán, amikor eljött annak az évnek a vége, kivettem az összes szabadságom és nem mentem be. Sokan bementek, hogy most majd biztoooos lesz prémium. Természetesen nem volt. Sokan azóta is, minden évben várják a nem létező, de beszellőztetett prémiumot.
Etiópiában éheznek, te meg kényelmesen netezel otthon.
Mit lehet erre mondani? Ez van, ilyenek a kultúrák? Az egyik egy korrekt, fejlett kultúra, a másik meg egy szarf***ú jóskapista országocska?
Ennyi? Sztori vége?
"Etiópiában éheznek, te meg kényelmesen netezel otthon."
Igen, ez van. Ott az is eredmény ha nem halok éhen, itt meg annyit eszek hogy fogyókúrázni kell.
Ez VAN? Hát ez úgy tűnik.
Jó hát ez most ugyanaz,hogy az előző cégnél,mikor jeleztem kilépek,először a beszerzési vezető jött oda,hogy ne menjek,maradjak,mert évek óta nem volt ilyen kiváló munkaerő náluk.
Aztán ezen felbátorodva a vezérigazgató hívott fel mobilon,hogy szánnék e rá pár percet.Hozzá is felmentem és marasztalni akart.
Ahol meg most vagyok,hiába jobb a pénz,de egy olyan dilettáns,nemtörődöm bunkó banda van,hogy hiába hozom a csúcsformám,próbálnak állandóan betalálni,mert félnek,vetélytársnak tekintenek,így természetesen semmi sem jó úgy ahogy én csinálom...legalábbis szavakban-amin amúgy sokat nevetek-mert tettekben és végeredményben meg nagyon is jó.
Plusz mivel nem is értenek az elvégzendő munkához még a vezetők sem,így értékelni sem tudják azt amit csinálok,még akkor sem ha esetleg lenne ilyen szándékuk.
ez kb ugyanaz mint amit írsz.
két cég két mentalitás.
" ha ajándékcsomagot kapnék a cégtől. Én egymagam"
Honnan veszed hogy aki kap, ott ő egymaga kap?
MIndenki kap. Valamit. KI ezt ki azt.
" Kell a f**nak ez a képmutatás."
egyáltalán nem biztos hogy képmutatás . Miért is lenne feltétlen az?
Én adok ajándékot annak akit becsülök miért lenne ez képmutatás? És nem adok annak akit szarba se nézek.
szerintem sem képmutatás,hogy annak aki 1-2-3 vagy akár 4 évtizedet ledolgozott mondjuk nálam,akkor arra emlékszem és jelképes formában megemlékezem.
ez a normális viselkedés.
a nem normális inkább a le sza rom variáció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!