Mit tegyek, hogy ne legyek irigy a nálam jobb módúakra?
Jelenleg olyan anyagi helyzetben vagyunk, hogy épp hogy kijövünk hónap végén, igaz, ez amiatt van, mert bizonyos dolgokból nem adunk alább, pl minőségi élelmiszer, havi 1-2 kirándulás kocsival rövidebb távra (max 150 km távol). Viszont nem eszünk étteremben, főzök, otthon kávézunk, albérletben élünk, nem járunk nyaralni...
Elvileg fél éven belül rendeződik a helyzetünk, de akkor is csak ugyanezt az életszínvonalat tudnánk fenntartani, az egyetlen különbség csak annyi lenne, hogy tudnánk hónap végén félretenni.
Viszont nap mint nap az jön velem szembe, hogy az emberek házat vesznek, a gyerekeknek mindenből a legminőségibb dolgokat veszik meg (hiába játszik el egy baba fél óráig is akár bármilyen otthoni tárggyal, megveszik nekik a drága játékokat), nyaralni járnak, új építésű lakást vesznek, ilyesmi...
Nem sajnálom ezeket tőlük, de rossz érzést kelt bennem, hogy nekem ez nincs, és nekem több mint húsz évet kell azért dolgozni, hogy legyen, ami másnak már most, a húszas évei végén természetes. (Nem tudni, hogy ezt az életszínvonalat ők maguk teremtették-e meg maguknak, de nyilván nagy részben erős hátszéllel indul az, akinek harminc éves korára háza van, jár nyaralni, minden nap étteremben eszik, kávézóba jár, autóból, gyerekcuccból a prémium kategóriát veszi.)
De igazából lényegtelen, hogy önerőből vagy támogatással jutottak-e el erre a szintre, én mit tudnék tenni az ellen, hogy ne irigykedjek?
Sajnos az se megoldás, hogy ne "nézzem" őket, amikor a közvetlen környezetemben is van ilyen ember, és utcán is látom, hogy kiszáll valaki a luxusautóból és hazamegy az új építésűbe, vagy bekapcsolom a gépet, és valahogy szembejönnek velem az olyan "problémák", hogy xy nem tudja, melyik étteremben egyen ma, vagy hova menjen nyaralni, hogy rendezze be a most felépített házát...
Szeretnék változtatni a hozzáállásomon, szeretnék annak örülni, amim van, nem szeretnék féltékeny lenni embertársaimra, van valami tippetek, hogy érhetném el ezt? Vagy csak szólnátok valami biztatót?
Ezen az elven az egyszem Jeff Bezos-t leszámítva mindenki (!) irigykedhetne valakire.
Főként, hogy egy újépítésű lakás és autó mérföldekre van a gazdagságtól.
Úgy érheted el, hogy ne irigykedj, ha magaddal elégedett vagy.
Mivel foglalkoztok?
Persze, nem is gazdagságra gondoltam, hanem saját házra, stb, meg hogy amúgy el tudjak menni én is hónap végén étterembe, és ne annak kelljen örülnöm, hogy tálaltam a boltban akciósan jó minőségű csirkemellfilét.
Mindkettőnk munkájában van potenciál, valószínűleg sikerül is előrelepnünk, viszont ezt mi csak munka árán tudjuk elérni. Párom 4 hónapig munka után tanfolyamra járt, most sikerült jobb munkát kapnia, nekem is hamarosan aktualis lesz a váltás, de ez sem lesz még elég ahhoz, hogy ne azon agyaljak, hogy basszus, ha nem mentünk volna el kirándulni, most több pénz lenne a számlánkon. És valószínűleg ugyanúgy nézni fogom, hol tudnék akciosan kifogni valami éppen szükséges cuccot a gyereknek.
Én mot 27 évesen jómódban élek. Van egy stabil és jól fizető munkahelyem, amit a Covid alatt sem veszítettem el (fel se merült), és home officeban dolgozom március óta. Jövőre beköltözöm egy újépítésű lakásba, ahol a lakás mellett külön kocsibeállóm és tárolóm lesz. Mi kellett ehhez? 14 éves korom óta keményen tanultam, nem telt el nap úgy, hogy ne a tanulás lett volna az első. Hétvégén és suli után is heti 3x magántanárhoz jártam saját elhatározásból, mert már akkor is láttam az olyan megkeseredett lúzereket mint te, akik semmit nem tettek le az asztalra, aztán meg rinyáltak, hogy milyen szar az életük, meg irigykedtek másokra. Ha nem akarod, hogy rosszul érezd magad, akkor abba gondolj bele, hogy nagyon sok ember fiatalkorában nem bulizni járt, meg csajozni/pasizni, hanem a jövőjét alapozta meg. Nyilván te csak a jelenlegi állapotot látod, azt bem, hogy ki milyen keményen dolgozott azért, hogy könnyebb élete legyen.
Te mit tettél le az asztalra fiatalon?
Annyit tudsz tenni, hogy elfogadod a szintet amin élsz.
Nyilván nem kell beletörődni sem, haladni kell előre. De nem másokhoz kell mérni magad, hanem saját magadhoz.
"akkor is láttam az olyan megkeseredett lúzereket mint te"
Te is szörnyen boldog és kiegyensúlyozott ember lehetsz ha itt osztod az észt gyakorin... :D
A 4-es milyen büszkeséggel ír egy szaros lakásról és kocsibeállóról! :D
Közben alkalmazottként dolgozik és még le is írja... :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!