Miért próbálják megjátszani a nők hogy ők irányítanak? Nekik senki nem parancsol, ők mindentől függetlenek stb.

Egy 15 éves teljesen máshogy gondolkodik, mint egy 23 éves és máshogy gondolodik egy 30 éves. Egyszerűen ez abból adódik, hogy más az életehelyzete és más gondolkodásmódot igényel egy általános iskola, egy gimi, egy felsőfokú képzés, egy munkahely, egy szülőről levált egyén élete.

Ha azt veszed észre, hogy nincs különbség ezek között a korszakok között, nagyon kíváncsi lennék, hogy hol van az a hely, ahol ezt látod előben.

Nem is értelek, kérdező :D

Végül is csak arról van szó, hogy a nőket kötelező pénzelni és meghívni, magasabb fizetést és több "egyenjogot" adni, dícsérni, kényeztetni, meghívni, pénzelni, udvarolni, feleségül venni, tolerálni, elfogadni, megérteni, elválni ha akarják, fél vagyont odaadni, gyerekről lemondani, stb, stb, stb.

Hogyan nézne ki mindez parancsolgatás nélkül? :D

Egy ember bemegy az orvoshoz. Megkérdezni az orvos, hogy mi a panasza. Erre az tag: ha a hasamat nyomom, az is fáj, ha a lábamat nyomom, az is fáj, ha a fejemet nyomom az is fáj. Bárhol nyomom, fáj. Erre tudod mit válaszol a orvos?

((magának el van törve az ujja))

Ami a részletes leírásba szerepel az nem a nők leírása. Az egy nárcisztikus ember leírása. Érdemes utána olvasni. Mégpedig azért, mert sokszor a nárcisztikus személyiségzavaros emberek csak magukat látják normálisnak és mindenki mást nárcisztikusnak.

#13ra vissza utalva kicsit kifejtve a dolgot, hogy ha mindnekivel gondod van, ha minden, amihez hozzá érszfajdalmat okoz, a gond nem másból fakad, mint az eltorott ujjadból, saját magadból.

A kérdésben mindenhol ezt látod. Lehet a saját magadban keletkező megfigyelések, a valóságról alkotott kép az, ami ezt mutatja és a valóságban nem mindenhol és minden nő olyan, csak te látod annak.

Ezen gondolkozz el. Ebben segít, ha önismeretet tanulsz (big5, Johari ablak, feedback culture).

Külön élek, 1/1-es tulajdonos vagyok a lakásomban és van saját fizetésem, amiből még félre is tudok tenni. Van egy komplett életem. Ide aki belép az vagy kompatibilis velem és együtt tudunk dolgozni vagy nekiáll parancsolgatni és húzhat a picsába. Nálam csak kérni lehet. Megbeszélni dolgokat. Főleg ahol a másik páromként egyenrangú fél és nem vagyok a kutyája. Ahogy ő sem az nekem és megvan a joga, hogy elhúzzon ugyanúgy, ha nem tetszik, amit én kérek tőle és nem tudjuk megbeszélni.

Ilyenek ezek a kapcsolatok...

Mondjuk az is egy retkes tapló a szemembem, aki szülőként megvonna minden anyagi segítséget a gyerekétől, ha az nem pattog neki csicska módjára. Gyűlölöm az ilyen embereket. Kiszartad, felelősséggel tartozol felé 18 éves koráig, akár tetszik ez neked, akár nem. Legfeljebb ha nem teszed, a gyámügy majd elbeszélget veled és többet nem kell látni a hűderossz gyereked.

Attól, hogy valaki otthon él a szüleivel, nem lesz a szülei tulajdona. Önálló entitás. Főleg nem egy büdös senki tulajdona, aki cska azt tudja róla, hogy otthon él. És ugyanez igaz a házasságban is. Lehet, hogy fizetsz két szaros számlát a feleségednek, de attól nem a tulajdonod. Ha hülye voltál és későn jöttél rá, hogy főnök akarsz lenni, akkor még viszi is, ami neki jár. Ha pedig hülye leszel és azt hiszed, bármit megtehetsz azzal az emberrel, akinek hozzájárulsz a jobb életkörülményeihez, akkor meg koppanni fogsz. Egyrészt valószínűleg meg tudja oldani magának, ha nagyon akarja, legfeljebb nem lesz annyira kényelmes. Másrészt ha addig fajul a helyzet, úgyis téged visznek el. Szóval win-win.

Sok ember azt hiszi, hogy bárkit fenyegethet azzal, hogy elzárja a pénzcsapot... Kérlek.