Utálom magam, hogy változtathatnék ezen?

ööö... ha szó szerint lehánynád magad akkor miért nem hányod le magad?

Szia, gondol már hallottad párszor, hogy a múlton nem tudsz változtatni, ez tényleg igaz. Vagy elfogadod vagy nem, ezt te döntöd el. Mik azok a tulajdonságok, tettek amik tetszenek az embereken, amire fel tudsz nézni? Ha ez meg van kezdj el ilyen lenni, olyanokat csinálni amit jónak találsz. Senki nem marad ugyanaz az ember, amilyen volt egykor, milyen lenne már azon rágódni egész életedben, hogy te annó bepisiltél vagy megbántottál valakit.. Stb. Kezdd el ma, gondold végig milyen ember szeretnél lenni, akár vedd végig, írd le, hogy mit szeretnél csinálni ennek elérésére. Ha elakadtál írhatsz is, ha erre járok szívesen segítek. :)

Szia, megpróbálok rajtad segíteni :) szóval szerintem te most nagyon nem szereted magad valamilyen oknál fogva. Tudom, hogy ez mit jelent én is utáltam magam nagyon sokáig és minden este sírva aludtam el. Nagyon nehéz és egy hosszú időszak volt, de ma már lezártam ezt magam előtt. Próbáld meg úgy hogyha reggel felkelsz és tükörbe nézel akkor csak mondj annyit hogy: "Szeretem magam", tudom eléggé furán hangzik de hatásos. A másik mód pedig az, hogy gondolj azokra a dolgokra amik jók voltak vagy jót tettél (például segítettél valakinek). Nekem úgy sikerült hogy magamba zárkóztam vagyis nem nagyon beszélgettem másokkal és ezt megoldottam magamban, persze most nem azt mondom, hogy tedd ezt te is csak tudod engem régebben bántottak és kiközösítettek és nem voltak barátaim. Ma már vannak szerencsére. Azért mondtam el az én fajtámat mert hogyha másokkal vagy ilyenkor akkor VELÜK vagy boldog, de hogyha ők elmentek akkor megint szomorú leszel. Nem tudok nagyon több módot de hogyha szeretnél valamiben segítséget kérni akkor írj privátba :)

Így más a helyzet, ha őszinte akarok lenni egyértelműen ott kell hagynod. Ha végig gondolod 4 évet elvesz tőled valaki, ha nem is annyit, túl sokat. Nem tudhatod mennyid van még hátra, de így elpazarlod teljesen. Most úgy képzeld el a 'nagyobb képet', vagyis amit én kívülről látok hogy nap mint nap bántod kb. saját magad, azzal, hogy vele vagy, először csak egy karcolás volt, azt simán kibírtad. Aztán egy pofon, gondoltad megérdemled, majd kórházba kerültél, akkora fájdalmad lett, és ekkor kezdesz el gondolkodni, hogy lehet, hogy valami nincs rendben, biztos velem van a baj. Ez addig folytatódik, amíg már elfogy minden erőd, és ennyi volt, Vagy változtatsz, ott hagyod, fájni fog, igen, de a közelében sincs annak, ahol most vagy/ leszel ha így folytatod. Legyél erős és hidd e, hogy nem érdemled ezt. :)

A legfontosabb: Bocsáss meg mindent magadnak.

Mi az istent csináltál amúgy?