Csak én érzem úgy, hogy a kijárási korlátozás alatt minden jobb volt?
Introvertált ember vagyok. Mindig is utáltam ezt az extrovertált világot. Mindenki rohan. Az emberek pusztítják az agyukat alkohollal. Egyetlen szórakozásuk a kocsmázás, meg hogy bambán bámulják az értelmetlen Marvel filmeket a moziba. Tömik a fejüket mekis meg KFC-s gyorskajákkal. Szemetelnek, szennyezik a környezetet, és a levegőt az autóik kipufogójával, meg cigarettafüsttel. Mindenki kefél mindnekivel. A nők 80%-a szétteszi a lábát bárkinek. És ez az elfogadott, a mai társadalom ezt tartja normálisnak.
Én mindig is otthonülős voltam. Képeztem, fejlesztettem magam. Olvastam és folyamatosan gondolkodtam a világ dolgain, és az erkölcsi, filozófiai folyamatokon. Az érzelmi, és értelmi fejlettségem, és mélységem miatt mindenhol utáltak, kiközösítettek. Suliban végig és a általában a munkalyeimen is antiszociálisnak tartottak, lenéztek, csak mert nem idomultam a felszínes extrovertált elvárásaikhoz.
Most jött ez a járvány, amit nagyon sajnáltam. Együtt éreztem mindenkivel aki/akinek az idős családtagja elkapta. Mégis a kijárási korlátozás bevezetésétől kezdve sokkal jobban éreztem magam. Tiszta volt a levegő, lelassult a világ. A kocsmák, és a mozik bezártak, az üzletek csak 3-ig lehettek nyitva. Végre nem taposták egymást az emberek plázákban, és nyugodtan tehettem egészségügyi sétákat anélkül, hogy bunkó hangos emberekbe botlottam volna. Egy régi álmom is teljesült: állandó home officeban dolgozhattam. Sem csapatépítők, sem meetingek, sem irritáló kollégák. De a legjobb az volt az egészben, hogy amiért korábban lenéztek és elítéltek az otthon maradás, és a zárkózottság most végre nem csak hogy elfogadott dolog lett, hanem konkrétan társadalmi elvárás. Végre elhittem, hogy az introvertált életforma lesz a követendő, és az állandó állapot.
Erre mióta vége a korlátozásoknak minden ugyanolyan mint előtte. Ez olyan igazságtalanság. Minden az extrovertáltaknak kedvez. Miért csak két hónap jutott nekünk introvertáltaknak arra, hogy végre a mi életszínvonalunkba terelődjön a világ? Miért nem maradhatott ez így?
válasza:
válasza: válasza:Most komolyan, nem teljesen mindegy neked, hogy más mit csinál? Miért lesz attól jobb az életed, hogy az sem mehet moziba, bulizni, étterembe, kocsmába, aki akar? Te ezeket nem szereted, nem kötelező, de jobb lesz attól az életed, hogy az sem teheti, aki szeretné?
Miért kellene, hogy az introvertált életforma legyen a követendő annak is, aki más beállítottságú? Eszem megáll.
válasza:Téged miért bánt, hogy mások eltérően élik az életüket?
Egyáltalán, miben befolyásolja ez a Te életed?
Ha van "maradj otthon!", ha nincs, a saját életviteled változatlanul folytathatod.
A 8 órát tudd le a munkahelyeden (vagy otthonról, esetleg részben otthonról), ennyit "kell kibírnod", aztán a többi 16 órában, plusz az összes hétvégén és szabadnapon otthon lehetsz magadban, ha számodra az a komfortos.
Oké, a levegő szmogosabb, ennyi a differencia.
Valójában az a gond, hogy a szíved mélyén szeretnél olyan életet élni, mint amit körülírtál.
Örülnél, ha extrovertált lennél, hangosan sztoriznál egy bárban a jelenlévő lányoknak, utána az egyikkel moziznátok, vacsiznátok egyet, este pedig...
Azt az illúziót kaptad a vírus alatt, hogy mások is így élnek és nem maradsz ki semmiből.
(Zárójelben csak annyit jegyeznék meg, hogy kifejezettem antipatikus a véleményed, "magas lóról" szemléled azokat, akik mások.
Felhívnám a figyelmed, hogy az intelligencia és edukáltság NEM függ a személyiségtől.
Édesapám nyugdíjas egyetemi professzor, számtalan földrajzi kutatással és tudományos címmel, mindemellett nem szakbarbár, szinte minden témában kompetens, remek társaság.
Nincs olyan hétvége, hogy ne menne a barátaival a szokásos öregfiúk foci után vacsorázni és sörözni úgy, hogy zeng tőlük a csárda. Orvosok, jogászok, iskolaigazgatók, vállalkozók...)
válasza:*Azt az illúziót kaptad a vírus alatt, hogy legalább addig mások is csak úgy élnek, mint Te.
(Félreérthető volt.)
Elsőnek: Tudom, hogy aki eddig intorvertált volt az ezután is az lesz, nem is ettől félek. Ezzel együtt de igenis vettek el tőlem. A hitet, hogy jobb lehet a világ, hogy ráléptünk a helyes útra.
Másodiknak: Tudom, hogy a mi éeltünk nem változott, de én most a társadalomra gondolok. Engem az emberiség érdekel. Már az nagyon elszomorító, hogy világjárvány, és kijárási korlátozás kellett ahhoz, hogy az emberek végre elkezdjenek gondolkodni, és értékeket keresni, De az még elszmorítóbb, hogy amint ennek vége lett minden visszasüllyedt abba a felszínes pöcegödörbe ami azelőtt volt.
Harmadiknak: Talán azért mert az általad felsorolt dolgok azért vannak, hogy tompítsák az emberek agyát, ne törekedjenek társadalmi fejlődésre, és ne gondoljanak semmit a világról.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!