A férfiak miért nem tudnak olyan kedvesek és empatikusak lenni, mint a nők?

A férfiakat arra nevelik, hogy higyjék magukat a világ közepének (férfi az isten, férfi a főnök, férfi a férj, akihez hozzá megy a feleség, és felveszi a nevét, stb) a nőket meg arra hogy "adják oda magukat másnak" és ne magukért éljenek, hanem a férjért, majd a gyerekért (ergo jól tudjanak szolgálni).

Ezért van az, hogy a férfiak nagy része csak két féle empátiát tud érezni: a más férfiak felé irányuló korlátlan empátiát, hiszen bele tudják élni magukat ezeknek a férfiaknak a helyzetébe, és ugye egy férfi problémája az összes férfi problémája.

A másik meg az olyan nők felé érzett empátia, akik jelentős, pozitív szereplői a férfi életének. Vagy csak össze akarnak jönni vele,ugye...

Akkor magyarázok:

Jó pár éve volt egy mozis lövöldözés. Sokkal több pasas halt meg, mint nő.

Két magyarázat volt:

A., A férfiak agresszívabbak

B., A férfiak a saját testükkel védték a párjukat

(nem voltam ott nem tudom)

Egy munkahelyemen hölgyek műszakvezetője voltam. Éppen megszűnt az a rend, hogy a hölgyek kaptak havi egy nap szabit, illetve pénteken egy órával előbb mehettek haza.

Amíg ez fent állt, addig hallgattam, hogy a főnöknek semmi köze a havibajomhoz (a szabi nem volt ehhez kötve), ha hamarabb megyek haza, akkor nem tud a férjem hazavinni vezetnem, vagy BKV-nom kell. És így tovább órákon át.

Amikor meg elvették, ugyan ezek a hölgyek voltak felháborodva, hogy többet kell dolgozni, de a fizujukat nem emelték.

Egy (valóban csinos) kolléganő néha felöltözött "bikavadítóba". Ha valaki megdicsérte, annak hosszú előadást tartott a munkahelyi szexuális zaklatásról. Egy idő után meg kiverte a patáliát, hogy "nektek aztán kiöltözhet az ember"

Nem vagyok empatikus? Minek így is úgy is én vagyok a gonosz. Hidd el, akinek 1-el kezdődik a személyi száma, az jót nem mondhat nőnek.