Férfiak! Hogyan jellemeznétek magatokat? Milyen belső tulajdonságaitok vannak? Szerettek élni? Bármi érdekel, ami nem titok. 25N

Jók:

- alkalmazkodó

- gyorsan tanuló

- céltudatos

- intelligens

- türelmes

- közvetlen

- józanul mérlegelő

Rosszak:

- szókimondó, őszinte (kár hogy manapság ez rossznak számít)

- túl racionális, logikus

- nem megfelelő közegben introvertált, feszengő és szűkszavú

- kételkedő

Hát rendben, megpróbálom "összefoglalni" magam.

Nem vagyok az a tipikus alfahím típus, így általában nem is próbálom meg vetíteni magamról, hogy mekkora keményarc lennék. Külsőre is inkább kissé "tini fiús" arcom és testfelépítésem van, szóval inkább röhejes lenne, ha megpróbálnám előadni magam egy tesztoszterontól bűzlő férfiállatnak.

A belsőm tulajdonságaimból, érdeklődési köreimből is jó pár olyan dolog hiányzik, ami a körülöttem lévő férfiakat jellemzi. Például sosem érdekeltek különösebben se a kocsik, se a sportok. A meccsnézés meg a Forma 1 nézés sohasem kötött le a tévében, bármennyire is próbáltam kisgyerekként csatlakozni apámhoz és bátyámhoz, 5-10 percnél tovább nem tudtak ezek lekötni. Focizni ettől függetlenül szeretek, de azon kívül a sportolás nálam kimerül a bowlingban és a billiárdban.

Azért vannak fiús érdeklődési köreim is, zenében például rockzene-párti vagyok, és a filmek terén is előbb fogok beülni a moziba egy tökös akciófilmre vagy sci-fire, mint mondjuk valami elnyújtott drámára (nem mintha a jó drámákkal bajom lenne, ne értsétek félre).

Kissé elvont, elvarázsolt művészlélek vagyok, inkább humán, mint reál beállítottságú. Szeretek olvasni, írni meg egyéb módon kreatívkodni.

Nem szeretem se extorvertáltnak, se introvertáltnak beállítani magam, inkább valahol a skála középpontján mozgok. Sokszor szeretek egyedül lenni kicsit a gondolataimmal és szólóban elfoglalni magam, de ugyanakkor a barátaimmal való találkozásokat és a bulisabb élményeket is rendszeresen igénylem. Tehát ugyanúgy szeretem a hosszú, csendes, mély beszélgetéseket is, mint mondjuk egy jó rockkoncerten való ugrándozást, éneklést is. Számomra így teremtődik meg az egyensúly, hogy mindkét fajta szórakozást igyekszem egyenlő arányban megélni.

Pszichológiailag nem tartom magam különösebben problémásnak, de azért hordozok magamban néhány múltbéli sebet, ami olykor kiütközik a személyiségemen, és ezzel ki tudok akasztani embereket.

Például van némi kisebbségi komplexusom, ami miatt elég sértődékeny és hisztis tudok lenni, ha azt érzem valaki felől, hogy lenéz vagy semmibe vesz. Vagy mondjuk van, hogy előtör belőlem a szeretethiányos énem, és olyankor nagyon ölelkezőssé és bújóssá válok a barátaimnál, akik ezt nem mindig tudják hova tenni :D

Nagyon sok mindent tudnék még írni (jókat és rosszakat egyaránt), de már így is elég hosszú lesz ez a válasz. Egy minimális képet szerintem ezek alapján már át tudtam magamról adni.

26/F