Hogyan lehet megszabadulni a maximalizmusunktól?

Nekem sokat segitett ebben a munkahelyem. Latom, hogy a sok fiatal, aki hajt, hova vezet, es nem azt ertekeljuk, ami igazan fontos. 40 eves fiatal betegek, jol szitualtak, barat az sok van, de a parkapcsolat nem alakult, melle meg van egy jo kis gyomorfekelye majd perforatioja, vagy valami daganata.

A masik, hogy sok embert megismertem az eletukkel egyutt. Baratnom, aki 35+, albiban tengodik egy gyerekkel, es nincs erdemben semmire penzuk. 25 evesen en meg le se merem irni hol tartok, mert ugy is csak a lepontozas jon, es megsem koltok annyit mint ok ugy a hetkoznapokban, mert nincs ra idom. De mar kar annykra maximalistanak lennem, ennyi idosen tobbet elertem, mint az orszag lakossaganak a 90 %-a.

En is allandoan ezen kattogom, hogy na, meg ezt nyomjuk meg, abba vagjunk bele, legy a melohelyen is perfect, de ah...

Igazabol konnyu mondani, hogy nem szabad ilyennek lenni, de ez nem dontes kerdese. Annyi, kicsit jobban megtanultam ertekelni dolgokat, es talaaaan picit visszabb venni, hogy oke, eleg csak a melo par hetre meg a szokasks dolgok, nem kell melle meg ez vagy az, nyelvtanulas, meg a hatvanadik befektetesi lehetosegen rugozni.