Teljesen megzakkantam volna? Jól érzem így magam, de nem tudom, hogy mennyire helyénvaló, hogy így viselkedek.

Röviden: teljesen teljesítményorientált üzemmódra váltottam. Folyamatosan sportolok és tanulok felváltva, munkák után kérdezősködök, olvasok, és csinálom a hobbimat, ami pénzt hozott eddig is, de most tudtam bővíteni, talán az lesz a főállásom.

Röviden elegem lett a korábbi életemből mert meguntam a robotolást, de most méginkább egy "gép" lettem. Reggel felkelek, rutinszerűen eszek, megmosdok stb., majd már látok is hozzá a dolgomhoz. Minden napom más, de csak annyiban hogy az elfoglaltságaim sorrendje változik. Néha reggeli sétával kezdek, néha keményebb testmozgással, van hogy rögtön tanulni ülök le (önerőből olyanokat, amiket tudok hasznosítani). Azelőtt jártam társaságba, filmeztem, sok elhúzott, "lazulós" délutánom (vagy egész napom) volt, most semmi. Reggeltől lefekvésig folyamatosan olyanokat csinálok, ami "előrevisz".

A ház mindig tiszta, rendezett, örökké összeszedett vagyok, teljesen megváltoztam, de ez nem megszokott. Észrevettem magamon, és mások is szóltak: furcsa lettem. Alig beszélek, kifejezéstelen az arcom, "minden rendben?" "olyan furcsa vagy" "nincs semmi baj?" meg ilyeneket kapok.

Valamiért vázolni sem akarom nekik hogy mit csinálok, mert már ment a lehúzás korábban (jó magyar mentalitás szerint...)

Mi lehet ez?