A falun, családi házban lakó emberek mind aktívabbak, nyüzsgőbbek azoknál, akik panelban laknak, vagy csak a mi rokonságunkban van így?

Falusi rokonaink egész nap jönnek-mennek valahova, folyton van valami elintéznivalójuk valahol, valakiknél, vagy a kisboltban, vagy a szerelőhöz átmennek ezért-azért, átmennek segíteni valami munkákban, de hozzájuk is naponta kb. 3x megy át valaki, beugrik, mert arra járt, visszahozta a tepsit, eljött a papírokért, eljött megbeszélni a festést, meg mit tudom én, akkor még leülnek kávézni, mindenféle más emberekről beszélni, hogy kikkel mi van, stb. Mindenki össze-vissza rohangál, találkozik, folyton beszélnek valakikkel. (4 "családnyi" falusi rokonunk van, ezeket náluk figyeltem meg.)

Ellenben mi itt egy kisvárosban lakunk panelházban, nálunk semmi ilyesmi nincs, semmi jövés-menés, valahogy "elintéznivalónk" sincs annyi, mint nekik (mondjuk nekünk nincs autónk), nem veszünk ismerősöktől semmit, nincs "bizniszelés", nem ugrálunk át folyton a boltba, nem csengetünk fel ismerősökhöz a kaputelefonon, csak azért, mert épp ott vagyunk a házuk előtt, stb.

Az lenne a kérdésem, hogy ez a mi személyiségbeli dolgainkból fakad, vagy ez tényleg valami falusi-városi ellentét?