Miért van az, hogy minél kedvesebb próbálok lenni másokhoz, annál inkább csúnyán beszélnek velem, leszólnak, semmibe néznek? Tényleg tuskónak, gátlástalannak kell inkább lenni másokkal szemben, hogy érvényesülni tudjunk?

Igen, kedves kérdező, a válaszom az, hogy igen.

Manapság ha kedves vagy, akkor ki kezdenek, semmibe vesznek.

Az en tanácsot az, hogy legyél kedves es udvarias, de legyen egy limited.

Mondok egy példát. En régebben egy borzasztó önzetlen es mar mar “megvetendoen” kedves voltam azzal is aki belém rugott. A munkahelyemen sokan leneztek emiatt. Pl volt hogy köszöntem nekik reggel “jo reggelt” es rám néztek majd egy fintorral, visszaköszönes nélkül elfordultak.

Na en ott es akkor megfogadtam, hogy sohasem leszek egy ilyen ember, akivel barki megtehet bármit. Mindenki olyan bánásmódban részesült ezentúl amilyet en kaptam tőlük. A bunkokra meg csak ra sem pillantottam, nem hogy köszönni. Azota eltelt 2 ev, es mindenki tisztelettel es KEDVESEN bánik velem.

En azt mondom, mindenkinek jár egy alap tisztelet,de amint semmibe vesznek téged, te cselekedj ugyanúgy.

Én mindenkivel kedves vagyok eleinte és nem bánnak így velem, mert meg kell húzni a határokat. Az én taktikám (munkahelyen):

- Ha valaki segítséget kér, akkor gyorsan válaszolok és nem teszek úgy mintha fontosabb dolgom lenne.

- Teszek apró gesztusokat, szívességeket, sokszor egy mosoly, vagy egy összekacsintás is csodákat tesz.

- Ha valahol hibát találok, akkor nem eszkalálom hivatalosan 6 helyen (ahogy egyébként processz szerint lehetne), hanem inkább szólok chaten az érintettnek, hogy legyen alkalma gyorsan kijavítani.

Ezt a hármat rengeteg embertől vissza is kapom, majdnem mindenkivel jó a munkakapcsolatom.

Ennek ellenére meghúzom a határokat. Ha valaki egy kedves figyelmeztetésre nem javítja ki az egyértelműen rossz munkáját, akkor elindulok a hivatalos úton vele. 1-2 ilyen után általában mindneki rá szokott jönni, hogy jobb az A opció és elkezdenek egy sokkal élhetőbb párbeszéd felé hajlani és ők is engem keresnek ha rossz valami. Aztán vannak a menthetetlenek... Van egy munkatársam, aki nem segítségért hív senkit, hanem megcsináltatja mással a munkáját. Neki nem szoktam ugrani, próbálom rövidre zárni és minél kevesebbet megcsinálni, mert akkor legközelebb nem engem néz ki. Egy idő után elegem lett és néhány meetingen direkt kikértem a véleményét, amiből kiderült, hogy fogalma sincs semmiről és eléggé rászállt most a management.

Azt akarom kihozni, hogy legyél kedves az emberekkel, de ne félj visszatámadni, ha ki akarnak használni. A kedvesség nem azt jelenti, hogy mindent eltűrsz.