Baj az, ha az ember mindig őszinte mindenkivel, akkor is, ha megbántja vele a másikat?
Tegyük fel mondok valakinek valamit, ami "rövidtávon" rosszul esik neki.
Tehát pl. valaki hónapok óta sír, mert túl kövér és le akar fogyni, és mindig ígérgeti magának, hogy elmegy konditerembe.
Én ezt "megunom" és megmondom neki, hogy ne csodálkozz, hogy mindig elégedetlen vagy magaddal, ha mindig csak ígérgeted magadnak és mégse mész el. Akkor mindig kövér fogsz maradni.
Akkor egy értelmes embernek lehet, hogy rosszul fog esni ez a dolog abban a percben (mert konkrétan kimondtam, hogy kövér), de mikor elgondolkodik rajta magában, akkor igazából továbbra is haragszik rám, vagy inkább elismer, hogy meg mertem mondani neki?
az igazság senkinek sem szokott tetszeni
finoman lehet közölni de ne szemtől szembe
A bunkóság és az őszinteség között szerintem nagyon szűk a határ.
Ha valaki kíváncsi a véleményedre és te őszintén válaszolsz finoman fogalmazva, úgy , hogy mellette nem sérted meg az valóban őszinteség.
Ha valakinek az arcába tolod a véleményed, mondván hogy te őszinte vagy, az bunkóság. Itt nincs szükség a te véleményedre, és valószínűleg nem is kíváncsi rá. Érted mire akarok kilyukadni?
Nagyon sokszor hallottam már, hogy " én őszinte vagyok" és akinek nem tetszik, avval nem tudok mit csinálni. (Persze a hasonló "őszinteséget" már kevésbé értékelik, ha mondjuk velük "őszinték")
Nem, továbbra is egy bunkónak fognak nézni, ha beszólsz neki, nem lesz szó soha elismerésről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!