Szomorú lennél, ha neked kellene elköszönni az ilyen állapotban lévő rokonodtól, ismerődödtől, barátodtól, barátnődtől?

Nem...örülnék, pezsgőt nbontanék és bulit csapnék. Mi a kérdés?

Kellett már..de akkora sokk volt és annyira fájt, hogy nem igazán emlékszem.

Azért, mert meglátogattam, bizonyára kedves ember volt számomra. Ilyenkor fájó a búcsúzás. Volt részem ilyenben 3x is...

(az első gyerekem születése előtt 6 nappal búcsúztam el a papámtól, akivel addig a napig születésem óta együtt éltem. Megtettem, elmentem a védőnőhöz, mire hazaértem már el is vitték. Az volt a legrosszabb, hogy tudtam, hogy ez lesz, 5. hónapban voltam mikor kiderült, hogy rákos és nem sok van neki hátra, végig a szomszéd szobában volt, nekem pedig erősnek kellett lennem a baba miatt- rettentően haragszom a világra amiért így történt, pláne hogy egyszer hallottam amikor azt mondta az egyik barátjának, hogy már csak azt szeretné az életben, hogy tologathassa a dédunokát. A temetése után 2 nappal szültem)