Elúsznak a napjaim, és nem tudom kontrollálni. Ti hogy osszátok be az időtöket?

Már másfél hónapja itthon vagyok a koronavíru helyzet miatt, az elején nagyon összeszedett voltban, teljes zenben mondhatni.

Jógáztam, tornáztam , nyelvet tanultam , olvastam , sütöttem , főztem , takarítottam , viszont most 3 hete kb ilyen fejlesztő munkán vagyunk , hogy kapjunk támogatást és én annyira belevetettem magam a munkába, hogy azóta úgy érzem szétestek a napjaim.

2 órára vagyok bejelentve most, viszont napi 6-7 órákat dolgozom van högy többet az ötleteléssel, dolgokkal amiket kell csinálni és egyszerűen azóta szétcsúsznak a napjaim.

Mellette mivel itthon vagyok, irogatnak a barátok ugye, a családdal rengeteget telefonálunk skypolunk és egyszerűen néha úgy érzem mint ma is, hogy itt van neki akartam állni 9 kor elkezdeni dolgozni, hogy aztán tudjak időben ebédet csinálni, de megint telefonállással elment az idő , mert valaki mindig hív, vagy kollega, vagy a család vagy a barátok...folyton pittyeg a telefon és most itt vagyok, ingerült vagyok, tudom hogy ez a nap is el fog csúszni és megint ott leszek hogy nem tudom magam összekaparni.

Amióta bejött ez a fejlesztő munka, a lakás romokban , mindenhol könyvek , papírok körülöttem, mindent kapkodva csinálok, a telefon sokszor csöng, vagy pittyeg és most kicsit szétestem....

Más is érzett már így?

Bűntudatom is van emiatt, hogy miért nem vagyok képes összeszedni magam és mindenkinek megfelelni.

Most már azt csináltam, hogy lenémítottam a chetet mert egyszerűen nem tudok haladni, viszont ilyenkor meg regényeket olvashatok vissza.

Jó tudom, hogy nem kellene kiakadnaom, de egyszerűen szétcsúsztam.

Hogy szedjem össze magam?

Megint nem tornázok már egy hete mert folyton vagy dolgozom vagy főzök vagy mosogatok, vagy éppen valakivel telefonálgatok.

Volt hogy az egész délelőtt elment így , hogy épp hogy leraktam már hívott a másik.....