Mit tegyek, ha a felszínes csevegést nem bírom elviselni?

Én is ilyen vagyok . Én nem barátkozom olyan emberekkel akiknél ez a fő téma.

Ha mégis hasonló felmerül akkor egész véletlen nagyon fontos dolgom lesz és elköszönök. Felesleges idő és energia pazarlás minden ilyen elvesztegetett dolog.

Én már nem küzdök. Az is energia. Kikerülöm. :))

Nyilván lelki-szellemi érettség kérdése ki mennyi ideig vagy egyáltalán tud-e beszélgetni a semmiről...én egy darabig tisztelettudóan bólogattam,mert voltam tiniként a másik oldalon és emléxem pár durva megnyilvánulásra a környezettől ami elég mély nyomokat hagyott és befelé fordulásra ösztönzött bár sosem voltam igazán felszínes..

Ami számomra a visszataszítóbb,hogy született sütigyáros háziasszonyok akár 40 évesen is ugyanazt a tinivonalat követik áttérve a körömtémáról a lakberendezés,öltözködés vagy pelenkázás örömeire...ha egy ilyennel találkozom 1 perc alatt rövidre zárom a beszélgetést...

Kinda hasonló cipő. Szerintem csak fogadd el, hogy mindenki különböző, és vannak emberek, akik "földhöz ragadtak", és materalistább vonalt képviselnek, vagy csak nem veled akarnak mélyebb témákról beszélgetni. Sose küzdöttem ezellen, úgyhogy a legjobb tanács, hogy add fel, ignorálni nem nehéz az embereket, sőt ha baj, hogy ezeket kell hallgatnod, akkor ne is állj szóba velük. Nekem még azzal nincs gondom, ha valaki ilyen átlagos dolgokról beszél, főzni én is szeretek, szeretek új ízekkel kísérletezni. Néha ilyenkről is jól esik beszélgetni, persze nem a 20. elkészült pörkölt a téma, vagy hogy a hús megint finomra sült. De az is téma szokott lenni, hogy éppen milyen új szérumot vettem. De mondjuk ezekről is csak akkor beszélek, ha olyannal beszélek, aki vevő rá. Meg azért nem mindegy, hogy milyen mennyiségben.

Kellenek néha ilyenek, egy nehéz agyfárasztó nap után, mikor már elég volt az absztrakt munkámból, azután nekem speciál semmi erőm nincs filozófikus beszélgetéseket lenyomni sokszor, pedig azokat jobban szeretem tényleg. Persze gondolom te inkább az általánosságban sekélyes emberekre gondoltál. Tegnap el is kapott a szomszéd néni, és 20 percig a konstans dicsekvését, és a semmitmondó, felvágó materalista beszédét hallgattam, és mikor én is szerettem volna hozzáfűzni, akkor a mondandóm felénél közbevágott és csak folytatta és folyatta...Végig hallgattam a toxic beszédét a csaldjáról, hogy milyen büszke is az unokájára, meg hogy az unokája így , az unokája úgy...a barátja most vett egy új autót, meg vettek egy közös lakást...és így tovább....húslevesről és töltöttkáposztáról is volt szó. Pedig én azt kérdeztem, hoyg ő hogy van, erre másnak az életéről kezdett el beszédeket nyomni. haha Aztán a végén szépen le is faroltam...De tudjátok nem baj ez, legközelebb ha megint összetalizok a vénjánnyal majd leállítom, és megmondom neki, hoyg erre nem érek rá. :)