Borzalmasan utálom az embereket, mit tehetnék?

(-Én válaszoltam neked a harmadik válaszban.)

A hetedik, általad megfogalmazott válasz nagyon is abba az irányba mutat, hogy van mit keresnie nálad egy pszichológusnak. Bántó szó nélkül kezdem azzal, hogy az emberi kommunikáció egyik alapja az, hogy amikor személyes kommunikációt bonyolítok valakivel, időközönként szemkontaktust létesítek vele és figyelem a kommunikációs partnerem reakcióit. Nem kell, hogy egyet érts velem, de már ez nincs rendben - a leírásod alapján. Mindenesetre a te kezedben van a döntés, - nem akarok rád erőltetni semmit!

Kedves Kérdező!

"Akármit mondanak felforr tőle az agyvizem." Ha az ingerre adott válasz nem arányos, az traumát és sok stresszt jelez a háttérben.

Nem jársz emberek közé, nem tudsz velük kommunikálni, mit magad is írod. Akkor mégis hogy ismerhetnéd őket? A fejedben van egy elképzelés róluk, aminek -lásd be- nem a valóság az alapja.

Nem ígérte neked senki, hogy megfelel a te elvárásaidnak, mégis megítéled az embereket. Mi is a morális alapja a felsőbbrendűsködésednek? Jaaa, hogy szeretnél többnek/jobbnak látszani, mint akikkel szóba se mersz állni? Kevés az.

Magadat nem utálod, de másokat -köztük ismeretleneket is- igen. Ez is egy tünet.

A kérdésedből csak az derül ki, hogy az emberekre vonatkozó elképzeléseid boldogtalanságot okoznak neked, hisz a valóságot nem is ismerheted (se nem kutatsz utána, sem nem érdekel). Jót fog tenni neked a pszichológus, hidd el.

Én jobbulást kívánok neked!

Nincs a viselkedéseddel semmi gond, amennyiben:

-nem tartatod el magad/nem használsz ki másokat, csak mert utálod az embereket, és nem találsz "megfelelő" munkahelyet,

-nem bántasz másokat, csak mert ők "rosszak" te meg "normális vagy",

-nem bántod magad, csak mert olyan kibírhatatlan a környezeted.

Minden más esetben irány a doki.

A kérdező menjen el bátran a Joker c. filmet megnézni, jó példa arra, hogyan kell létező és jogos kérdésekre inadekvát és destruktív válaszokat adni.

Egy pszichiáterrel együtt néztem meg a filmet, szerinte az alkotás szakmaitalan.

Kérdező, a 7-es válaszoddal saját magadat köpted szembe. De igenis, saját magaddal van az egyedüli problémád.

Milyen múltban ért sérelmet nem tudsz feldolgozni?

Miért nem nézel a másik szemébe? Rólad nyújt szegénységi bizonyítványt, hogyha az, akivel beszélsz, nem nézel rá. Ez illetlenség, és b..nkóság is egyben.

Antiszociális vagy. Az embereket azért utálod, mert saját magadat is utálod. Lenne-e ugyanolyan barátod, mint te saját magad a 7-es válaszod alapján? Nem az emberekkel van itt a baj, hanem egyedül csak veled.

Mit szégyellsz, hogy lesütöd a fejed?

Irigyled az emberek boldogságát? Saját magad okozod a problémádat. Te ijeszted el az embereket magad körül. Senki nem akarna ilyen depresszív, életunt, tiszteletlen emberrel együtt lenni.

Miből gondolod, hogy ha valakik egymásra mosolyognak, akkor csak megjátszák azt? Nem magadból kéne kiindulni, mert akkor ezek szerint, te játszod meg a mosolyodat.

A családtagjaid mit vétettek, hogy így beszélsz velük?

A kommunikáció fejleszthető, pl. tükör és szakanyagok segítségével. De ehhez is lusta vagy, inkább elhárítasz minden felelősséget magadtól és kifogást keresel, hogy valójában mindenkivel van probléma, csak veled nem.

Egy szó, mint száz, a hiba akkor is benned van. Tagadhatsz itt, meg hibáztathatsz itt bárkit, de nézz mélyen magadba!

"Nem szeretem, hogyha bárki rám néz,"

És az a vadidegen ember, aki csak úgy szembe jön veled az utcán, mégis mit vét azzal, ha ő előre néz, és éppen beleesel az ő látási perifériájába és rád néz?

Rettentően gyerekes és buta vagy.