Albérlet vagy mamahotel?
Olyan problémám lenne, hogy van egy kisebb megtakarításom (1.700 000) és felmerült a kérdés, hogy mi lenne, ha elköltöznék. Ha elköltöznék, akkor ez az összeg szépen kirepülne a zsebből, de viszonylag nyugodt, korlátlan életem lenne. Ha meg élvezem tovább a mamahotel "szépségeit", akkor félre tudok tenni, amire talán 1-2 év múlva adnak egy vállalható lakáshitelt. Nem tudok dönteni, segítsetek, kérlek.
23/F
"Ha elköltöznék, akkor ez az összeg szépen kirepülne a zsebből, de viszonylag nyugodt, korlátlan életem lenne."
Hát pénz nélkül az életed minden lenne, csak nem "nyugodt és korlátlan".
Akkor működik ez a módszer, ha a fizetésedből az albérletet is tudod fizetni, és félre is tudsz tenni önerőre, ez pályakezdőként/fiatalként azért keveseknek sikerül.
Ha konkrétan elmegy arra a megtakarított pénzed, hogy albérletbe menj, akkor semmiképp nem javasolnám.
Azt neked kell tudni mennyire nehezen elviselhetőek ezek az állapotok.
Vannak,akikkel korrektek a szülők.
1,7 millió Ft összegyűjtve nem rossz,ennyi idősen,ebből azt feltételezem,hogy nem nagyon várják el,hogy adj a rezsibe.
Ha már ez így van,olyan rossz nem lehet.
Vagy pedig adj bele egy keveset a rezsibe,viszont ülj le velük és mondd el nekik azt,ami téged bánt,vagy milyen feltételek mellett szeretnél maradni.
Alkoholisták a szüleid?Vagy csak nem szeretik,ha mondjuk hangosan döngeted a zenét,vagy haverokat cipelsz fel,későig bulizol és zajongsz.Mert nem mindegy mi a baj velük,az együttéléssel.
Illetve leülnék a szüleimmel megbeszélni a terveimet,hogy..
"Nézzétek,most ennyi megtakarításom van,ennyi idő alatt,ha így folytatom,ennyi lesz,ezt a lakást néztem ki magamnak,ami ennyibe kerül,mit gondoltok róla?"
És mióta van az alkoholizmus?Dolgozni jár?
Testvéreid vannak?A nagymamád gondolom nyugdíjas.
Nos, leszögezem, hogy én vagyok az az ember, aki pár éve még nem nézte jó szemmel, ha valaki felnőttként a szüleivel él. Örömmel jelenthetem, hogy a véleményem fikarcnyit sem változott. Az ember életének megvannak a "kötelező" stációi, amiket nem szabad elmismásolni, vagy későbbre halasztani, mert óhatatlanul nyomot hagynak a személyiségben. Gyermekként játszani kell, kamaszkorban hülyeségeket csinálni, fiatalon tanulni... És nem csak az iskolában, hanem az ÉLETBEN, az ÉLETRŐL. Mert később sokkalta nehezebb, ha egyáltalán lehetséges.
Tudom, hogy ezt az oldalt a csőlátású fiatalok uralják, akik kíméletlenül lepontozzák az effajta ellenvéleményeket. De nem én lennék Miquel, ha ez bármitől is visszatartana. :-))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!