Ez lehetséges hogy valaki enyi alvással kibírja?

Mások vagyunk, nem mindenkinek a 7-8 óra alvás az ideális. Én elkooperálok 5-6 órával (sajnos néha kevesebbel is), de ahhoz, hogy jól tudjak funkcionálni nekem legalább 7, de inkább 8 óra kell.

Anyukám pl. simán elvan 4 óra alvásokkal.

Én is pontosan olyan vagyok, mint a barátod. Sőt, ha jobban belegondolok, tulajdonképp még kevesebbet is alszom, mint ő.

Ez egy életforma. Mint ahogy nagyon sokanak az, hogy már 10-kor az ágyat nyomják, ez is az. Sokan ezt sosem fogják megérteni, de van egy nagyon kellemes beütése az estéknek-hajnaloknak. Kihalt az egész város, csend és nyugalom van, azt érzed, tiéd az egész világ. A tavasz, nyár esti sétálásoknál, strandolásoknál semmi nem jobb. Az agyam ilyenkor a legaktívabb, ilyenkor vagyok képes bármiféle produktivitásra. Olyan gondolatok, olyan érzések és behatások érnek, ami a nap többi órájában sosem. Egészen máshogy szemléled a világot, az életet és a te saját életed is. Pozitív töltetű érzések fognak el, optimista leszek. Mindig azt érzem, hogy minek vesztegessek el x órát a ""semmittevéssel"", mikor ezerszer értékesebben is el tudom tölteni mással azt az időt. Sokkal többet jelent az nekem, hogy jól érezzem magam, balanszban legyen a mentális egészségem, mint az alvás. És mivel sokszor nincs más lehetőségem, játszi könnyedséggel álodozom fel az alvásra szánt időt ezért.

Ez egy hosszú folyamat, mire eljutsz oda, hogy már ilyen szinten eltolódjon az bioritmusod. Nálam sem 1 hónap volt, mire ez az egész folyamat végbement, egy jó 1,5 év. Az éjféli fekvéstől eljutottam oda, hogy 2 előtt még a hálóba be sem teszem a lábam.

Mindig is éjjeli bagoly voltam, sosem kínzott a dolog, hogy jajj, most csak 4 órát vagy éppenséggel 30 percet aludtam. Nem iszok kávét, kólát, energiaitalt, mert nem kedveli őket a gyomrom. Egyébként ha jártas lennél a témában, tudnád, nem rögtön a felkelésnél, 1. tanóránál üt be az alváshiány, kb. 3.-4. óra körül (nagyban függ a te tűrőképességedtől, hogy mennyire vagy hozzászokva ehhez és az alvásod valós időtartamától). Van egy holtpont, ha azon túljutsz, ki fog utána bírni az egész napot.

Egyedül akkor tud nagyon megcsapni a fáradtság engm, ha szomorú, bánatos vagyok és akkor minden egyéb akadályt nehezebben veszek.

Én is szeretek erről a témáról beszélni az osztálytársaimmal, őszintén érdekel és szeretek rálátást nyerni az ő szemszögükből is erről az egész alvásos dologról. Sokan nem hiszik el, mikor elmondom nekik, hogy valóban 0 perc alvással vagyok ott és mégis mosolygok, jó jegyeket szerzek, tesin, mint akit kilőttek, úgy futok.

Egyszer vagyok fiatal, hát mikor éljem ki magam, ha nem most? Mennyivel jobb lesz az unokáimnak majd ezeket a történeteket mesélni, mint azt, hogy este 8-kor már aludtam és ilyen szempontból abszolút megfosztottam magam ezer meg egy élménytől.

Én is teljesen jól elvagyok három óra alvással. Minden nap hajnali háromkor fekszek le és hatkor kelek, mégsincs semmi bajom. Ezt csinálom már gyermekkorom óta, azaz több éve, szünet nélkül. :D

Öt óránál többet ha akarnék, sem tudnék aludni, mindig felébredek magamtól.

Ennek ellenére már vagy tíz éve egyszer sem voltam beteg, a fáradtságnak a fogalmát sem ismerem, sportolok minden nap, majdnem mindenütt jól teljesítek. :D

Gyermekkoromban a szüleim még pszichiátriára is elrángattak emiatt, ahol annyit mondtak, hogy nem kell megijedni, vannak ilyen emberek. :D

A dédmamám is csak négy órákat aludt naponta, 84 évet élt, tehát ez nem rövidíti meg az életet.

Egyébként körülbelül az emberiség 1%-a olyan csodabogár, ming én.

Azért kíváncsi lennék arra hogy a 2-3 órát alvó "csodabogarak" fizikai munkát végeznek esetleg edzenek-e (nem tingli tangli hanem súlyzós edzés vagy egyenértékű más sport) mennyit dolgoznak otthon (házimunka stb) mennyi stressz éri őket...vannak esetleg más kötelezettségek...

Mert iskolás koromban én is simán megcsináltam hogy 4 órát alszok egy héten úgy hogy csak a tanulás és egy kis sport volt az életemben...úgy hogy nem voltam az a tipikus éjjeli bagoly tulajdonsággal felvértezve :)