Mit tegyek, ha utálom azt a sok vackot, amit a rokonoktól kapok ünnepekre? Kidobhatom?
Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy ki tud ezeknek a szaroknak örülni. Ízléstelen, ocsmány vázák, cserepek, porcelánvalamik, csicsás gyertyatartók, ronda tányérok és olyan dolgok, amikkel semmit nem tudsz kezdeni, csak kirakod őket a polcra és nézegeted. Próbálom eljátszani, hogy örülök nekik meg egy ideig tartogatom is, de allergiás vagyok a rumlira, ezért is minimalista a lakásom. Nem rakok ilyen színes, ronda dolgokat a polcokra és ezek csak gyűlnek és gyűlnek. És akkor ha jön az illető hozzánk, néha meg is kérdezi, hogy hova raktuk vagy mi lett vele és annyira kínos, hogy úgy kell évekkel később sunyiban elsüllyeszteni ezeket...
Nagynéném ráadásul imád kézzel készíteni ajándékot, de borzalmas vackokat csinál. Mindenféle termést összeragaszt meg kifest, összegányol és abból lesz valami dekoráció-szerű és azt ajándékozza mindenkinek. Meg tavaly szappant öntött, beleöntött szárított virágokat, aztán gondoltam, csak-csak elhasználjuk, de a gazokat kellett szedegetni a lefolyóból. Egy másik kedves barátnőm meg festeget, szintén nincs hozzá tehetsége, de a maga által készített borzalmakat előszeretettel adja oda mindenkinek és a tököm tele vele. Nem szeretem, ha mások ajándékaival kell kidekorálni az otthonom, mert rém rondák és giccsesek. Egyetlen egy kis sarok van a dolgozóasztalomnál a monitor fölött, ahova mindenféle rajzok, karszalagok, koncertjegyek és apróságok ki vannak tüzdelve, azokat tényleg őrizgetem, de ennyi. Ja meg a mindenféle indiai szagú erős, gyomorforgató parfümök a másik kedvencem. És teljesen haszontalan dolgokat kapok, tele a szekrény cserepekkel meg tányérokkal is, de még mindig ott vannak leragadva, hogy én költöztem el legutóbb a szüleimtől, nekem kell minden is az új háztartásba. Meg van, akinek 4 éve megköszöntem nagyon az ajándékot, mert nagyon tetszett, onnantól minden évben ugyanazt adja, csak más mintával. Így van egy sálas és egy bögrés emberem is...
Sokkal jobban örülnék valami élménynek vagy felőlem készítsenek valami sütit vagy bonbont, adjanak egy üveg bort vagy csak egy sima karácsonyi vacsorát készítsenek és kapjak haza egy rúd bejglit, de ezt a sok szart nem tudom hogy kezelni. Nem akarok hálátlan lenni, de rettenetesen frusztráló, hogy valamit kezdenem KELL ezekkel a kacatokkal, később meg KELL mutatnom, hogy megvannak, köszönik... Ehh.
Más is érez így?
Soha nem kellett 100 ezret kiadnom a családomra, hogy tudják, hogy szeretem őket.
És aki szeret, tudja, mire vágysz. Aki ilyen kézzel készített szarokat ad, az magát sztárolja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!