Az emberek élete tényleg ennyire ingerszegény lenne, vagy csak ennyire közönségesek lettünk?
Egy kérdésre, hogy mi volt a legizgalmasabb dolog az életedben, összesen egyetlen olyan válasz érkezett, ami valóban egy izgalmas kaland volt. Ezen kívül volt egy törvénysértés, meg két lány hosszasan ecsetelte, hol szopták le a fiújukat, és ennyi. Semmi utazás, érdekesség, extrém sport, versenyek, eredmények... semmi.
Ugyanez egy másik kérdésnél, ahol kínos kaland lett volna a téma, de végül csak azt írta mindenki, hogy hányta-fosta össze magát részegen, nyilvánosan. Ennyi? Embereknek ennyi az életük, hogy szopás és hányás a legemlékezetesebb, legemlítésreméltóbb kalandjuk? Vagy csak akinek lenne írni valója, az méltóságán alulinak érzi, hogy ilyen válaszok után még bármit kommenteljen? Vagy én várok túl sokat?
Figyi. Az emberek nem egyformák. Könnyű pálcát törni más felett de azt is vedd számításba, hogy sokak számára pl az "utazás, érdekesség, extrém sport, versenyek, eredmények" semmit sem jelentenek az ég világon.
Van akinek pl a egy Forma 1-es versen élete legnagyobb eseménye. Más meg csak azt látja, hogy körbe körbe mennek és pazarolják az üzemanyagot.
Valakinek talán az az élete legnagyobb élménye, hogy a fiával pecázik és beszélget egy napot. Másnak meg csak dögunalom és egy elvesztegetett nap.
Van, akinek a munkájában elért siker, egy nyélbe ütött üzlet a legizgalmasabb. Egy festőnek élete legizgalmasabb eseménye lehet egy olyan műalkotás megfestése ami másnak csak egy "vacak kép amit a garázsba nem raknék ki". Egy botanikusnak egy bimbózó ritka virág élete legszebb napja másnak meg csak egy gaz.
A lényeg, hogy számodra legyen fontos amit csinálsz ne másokon szűrd le mi a fontos.
Mindenkinél mást takar az izgalmas dolog.
A férjemnek felmenni az Eiffel torony tetejére felért egy Mount everest megmászásával, mivel tériszonya van. De a libegőzést is úgy élte meg, mintha valami extrém dolgot csinálna.
Számomra, ha nem is izgalmas, de különleges dolog az volt, amikor lappföldön kutyaszánt vezettem.
Elgondolkoztam, hogy nekem mi volt, és kétségbe estem. Nem tudok írni semmit.
Elvégeztem az iskolákat, jogosítványt szereztem és munkát találtam. Dolgozok, hazamegyek, és leülök a gép elé játszani és sorozatot nézni, vagy csak olvasok egy könyvet. Néha hétvégén haverokkal iszogatok. És ennyi. Ez az életem.
Nem tudok semmi érdekeset, izgalmasat felmutatni.
És nem csak én élek így, több barátom is ugyan ezt az életet éli, csak mondjuk nem gépezik munka után, hanem a mobilját nyomkodja, vagy a tv előtt fekszik.
Ez egy elb.szott generáció.
Egy Harcosok Klubja idézet illik ide a legjobban:
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk."
25/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!