Voltatok már úgy, hogy utáltok tükörbe nèzni, mert annyira nem vagytok/voltatok megelégedve magatokkal?

Vegyél egy másik tükröt, a régi lehet hogy elromlott. :D

Volt, bár max pár nap alatt túl szoktam jutni rajta, de vannak ilyen mélyebb pontok

Igen,de tettem azért,hogy ne így legyen

Sokszor nem ismerek magamra. Mondom is a rám bámuló vénasszonynak: Nem ismerlek, de azért megmoslak.

Igen. Sajnos elég gyakran előfordul.

Volt/van, vagy 13-14 éve biztos így érzem, egyre rosszabb.

Volt, tinikoromban. Ijesztően sovány voltam, pedig sokat ettem, tele voltam pattanásokkal, ráadásul 13 évesen egyszerre kaptam fogszabályzót és szemüveget. Plusz miven a családom rosszul állt anyagilag, normális ruháim se voltak, hanem mindig 1-2 számmal nagyobbak amiket anyám a piacról vett vagy a családsegítőből hozott el. Talán ha nem csúfoltak volna halálra az osztálytársaim, nem bántott volna ennyire a dolog. Én hittem benne hogy majd ha nagyobb leszek, elmúlnak a pattanások, szép lesz a fogam, lehet kontaktlencsém és talán hízni is fogok és ha már tudok dolgozni, lehetnek méretben megfelelő ruháim is. De a mindennapos beszólogatások, nem ritkán verések amit a többiek elkövettek rajtam csak azért mert nem voltam szép, na az eléggé hazavágott. Tükörbe konkrétan alig néztem ez idő alatt, nem akartam emlékezni rá hogy hogy nézek ki.